Baromfi
Háztáji körülmények között tartott állatok esetében biztosítani kell a megfelelő búvóhelyet, hogy a nyári forróságban és az igazán hideg időben is védve legyenek az időjárás viszontagságaival szemben.
Ez legyen száraz, huzatmentes és jól szigetelt! A megfelelően szigetelt épület jól bealmozva, emelt ülőrudakkal már elegendő védelem lehet a hideg hónapokban, és kevesebb alommal hűvösebb árnyékod ad nyáron is.
Minden körülmények között kerülni kell a penészes gabonák etetését, ez régen sajnos bevett gyakorlat volt, mondván, „hígítva jó lesz az”, azonban a toxinos takarmánynak komoly egészségkárosító hatása van, így ezt tilos etetni!
Baromfi esetében különösen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz, és a téli időszakban fokozott figyelemmel kell lenni a fagyásveszélyre.
Szarvasmarha
A szarvasmarhatartásban kulcsfontosságú a megfelelő rost–energiaarány fenntartása, akár tejelő, akár húsmarhaállományról van szó, hiszen a bendőegészségen keresztül a tejtermelés és hizlalás kulcsa a kiegyensúlyozott takarmányozás.
A bendőegészség fenntartása kulcsfontosságú, hiszen a komplett takarmányozás erre épül. A téli hónapokban nem áll rendelkezésre legelő, így ebben az időszakban kizárólag a tartósított takarmányok jöhetnek szóba. A jó minőségű szilázs, szenázs és széna ilyenkor elengedhetetlen, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő energiaellátásra is, hiszen a rost–energia arány eltolódása komoly termeléskiesést, súlyosabb esetben egészségi problémákat okoz. A megfelelő bendőműködés alapja a strukturális rost, amelynek forrása télen kizárólag a széna, a szilázs és a szenázs.
A legelőfű hiányát szálastakarmánnyal (széna, szenázs) vagy abrakkal kell fedezni a súlygyarapodás csökkenésének megakadályozása érdekében.
A 3. táblázatban jól látható a különbség a nyári és a téli takarmányok között. Minden időszakban alapelv, hogy kerülni kell a hirtelen takarmányváltást, hiszen a bendő flórájának alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. A gyors váltásnak hasmenés, étvágycsökkenés, ezáltal termeléskiesés a következménye.
Külön ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízre, télen pedig fordítsunk fokozott figyelmet az itatók rendszeres jégtelenítése is.
Aki ezeket a szempontokat figyelembe veszi, az nemcsak az állatok egészségét védi meg rövid távon, de sokat tesz a gazdaságos termelés fenntartásáért is.
