Főként magvas dinnyét szállítanak

Görögországban is dübörög a görögdinnye-szezon, az idei összes felület mintegy 8500 hektár. Az értékesítést a Peloponnészosz-félsziget fóliaházaiból kezdték április közepén, most pedig már az alagutas területekről szednek. Húz a piac, és nem tartanak a nyár végi bedugulásától sem.

A termelők jelenleg elégedettek az árral, pedig az Görögországban mindig alacsonyabb, mint a spanyoloknál, olaszoknál. A görögök ugyanis nem követik a fogyasztói igényeket, nem hajlandók fajtát váltani, például mag nélküli dinnyét sem termesztenek. Az is igaz, hogy a termés jelentős százalékát felvevő  belföldi piacokon még mindig a nagy testű magvas dinnyék a legkeresettebbek.

A paradicsom mellett igen sok görögdinnye is érkezik az európai uniós piacokra Marokkóból. Idén pedig még növelték is a termelésüket a marokkói dinnyések, mert annyi csapadék esett a télen, hogy 35 év után végre megszűnt az aszály az észak-afrikai országban, sőt, még árvizek is sújtottak. Megteltek a tározók, korlátozás nélkül tudtak/tudnak öntözni a gazdák. Bár hat hónapra tervezik a szezont, különösen a korai szezonra fókuszálnak.

Márciustól zömmel hosszúkás, magvas dinnyét hoznak Európába, és az idén kifejezetten jó minőségű áruval jelentek meg. Az ilyen szezon után pedig szinte biztos, hogy 2027-ben újra növelni fogják a görögdinnye területét.

Már szedik a dinnyét a békési fóliákból

Magyarországon Sándor László 3480 hektárra becsüli az idei termőterületet. A nálunk is bekövetkezett 5-6 százalékos területcsökkenés inkább a saját gyökerű dinnyét érinti, az oltott állományok területe alig lett kevesebb.

A termésátlagokban – még az oltott állományok esetében is kissé – elmaradunk a spanyoloktól és az olaszoktól az átlagában kevésbé intenzív tápoldatozás és klimatikus tényezők miatt, így a várható összes termés körülbelül 160 ezer tonna lesz ebben az évben. A dinnyetermesztő régiók közül Békésben 3, Kelet-Magyarországon 10, Hevesben és Tolnában 4-4 százalékkal szűkült a termőterület tavalyihoz képest, Baranyában szinten maradt, tehát nálunk is a kései piacra szánt dinnyéből lesz kevesebb.

Az állományok június második hetében jót mutattak, ám mind nagyobb figyelmet kell fordítani a magas UV-sugárzás káros hatásának megelőzésére. Az ugyanis legalább akkora kiesést okozhat, mint a hideg vagy a fagy.

A korábbi gyakorlattal ellentétben, miszerint 25 Celsius fokos árnyékban mért hőmérsékletnél már nyitni kell az alagutakat, a 7-8-as erősségű UV-sugárzás esetén már 22 foknál is nagy a veszélye, hogy megfőnek a fólia alatt a növények. Órák alatt tönkre mehetnek az állományok.

Nőtt a korai hajtatás aránya, de összes területe még mindig legföljebb 130 hektár. A hajtatott görögdinnye szedése lapzártánk idején megkezdődött Békésben, és a hónap végén már elindulhatnak az első kamionok az áruházláncokba. A bátrabbak már április első, második és harmadik hetében is kiültettek alagútfóliák alá, azonban a tavaszi szokatlan hideg miatt ennek az első három szakasznak a szedése többnyire egybeesik. A hajtatott görögdinnye többsége hosszúkás, magvas.

Az oltott állomány aránya 55-60 százalék, tehát jócskán elmarad a nyugat-európai versenytársakétól.  Ahogyan említettük, a mag nélküli típus részesedése is nagyon lassan növekszik az évek során, még mindig csak 17-18 százalék körül van. A magvas termések mintegy 40 százalékát teszik ki a hosszúkás nagy testű dinnyék, amiket már csak a termelői piacokon lehet eladni.

Az áruházakba és exportra kizárólag gömbölyded dinnyét kérnek, abból is mind nagyobb a kereslet a 4-6 kilogrammos termésekre, és a minidinnyékre (2-4 kiló). Magyarországról körülbelül 50 ezer tonna dinnyét szállítunk külföldre, fő vevőink tavaly Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Németország és a Balti államok voltak.

A sárgadinnye területét tovább növelték, mintegy 500 hektárra.