0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 15.

Alulfinanszírozott állategészségügy

Az Állategészségügyi Világszervezet friss jelentése szerint miközben világszerte egyre több állatjárvány fenyegeti az élelmiszer-ellátást és az emberi egészséget is, az állategészségügyi rendszerek továbbra is súlyosan alulfinanszírozottak.

Az állategészségügy közös biztonsági kérdés

A WOAH szerint az állategészségügyet nem lehet tovább szűk szakmai vagy agrárágazati kérdésként kezelni. Az állatbetegségek hatással vannak a vidéki megélhetésre, a fogyasztói árakra, az élelmiszer-biztonságra, az állatjólétre, a kereskedelemre és az emberi egészségre is.

Egy gyenge járványfelügyeleti pont egyetlen országban sebezhetőséget jelenthet minden más ország számára is, hiszen a betegségek nem ismernek határokat.

csirke tyúk csibe
Illusztráció
Fotó: Kirsten Hughes , Pixabay

Ezért a jelentés az Egy Egészség szemlélet megerősítését sürgeti. Ennek lényege, hogy az emberi, állati és környezeti egészséget nem különálló területként, hanem egymással összefüggő rendszerként kell kezelni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állategészségügyi beruházásoknak helyet kell kapniuk az egészségügyi, gazdasági, élelmezésbiztonsági és nemzetbiztonsági stratégiákban is.

A szervezet felmérései alapján az érintett országoknak átlagosan 52 százalékkal kellene növelniük állategészségügyi szolgálataik költségvetését ahhoz, hogy fedezni tudják a hatékony működés tényleges éves költségeit. A WOAH teljesítményértékelési rendszere, a PVS Pathway független képet ad az országok állategészségügyi rendszereiről, és fejlesztési útitervet kínál számukra. Pozitív jel, hogy azokban az országokban, ahol ilyen értékelés történt, több mint a résztvevők fele később pénzügyi forrásnövekedésről számolt be.

A jelentés több országpéldával is alátámasztja, hogy az állategészségügybe fektetett pénz kézzelfogható eredményt hozhat.

Bolíviában a WOAH PVS Pathway értékelési rendszere segített feltárni a jogszabályi, technikai és koordinációs hiányosságokat, majd ezek alapján erősítették meg az állategészségügyi szolgálatokat.

Kolumbiában az Amazonas térségében közösségi megfigyelőket képeztek ki, akik a távoli gazdálkodó közösségekben jelzik az állatok és növények betegségeinek korai jeleit. Jordániában a juh- és kecsketartásra épülő vidéki megélhetést oltási kampányokkal, jobb jelentési rendszerrel és erősebb járványfelügyelettel védik. Az Egyesült Arab Emírségek pedig digitális korai riasztási rendszert működtet, amelybe nemcsak a hatóságok, hanem az állampolgárok is bekapcsolódhatnak.

Ezek a példák azt mutatják, hogy a megelőzés nem elméleti cél, hanem jól szervezett állatorvosi szolgálatokkal, helyi jelenléttel és gyors adatáramlással működő gyakorlat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: