0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 19.

Tisztított szennyvíz a kertészetben

Egyre gyakoribb a tisztított szennyvíz öntözési célú felhasználása, ugyanakkor a benne található mikroszennyezők sorsa sokáig tisztázatlan volt.

Eltér a hatóanyagok viselkedése

A kutatás arra is rávilágított, hogy a különböző gyógyszermolekulák eltérően viselkednek a növényekben. A lamotrigin és bomlástermékei például jellemzően alacsony koncentrációban jelentek meg valamennyi növényi részben. Ezzel szemben a karbamazepin hajlamosabb volt az egész növényben – bizonyos esetekben az ehető részekben is – magasabb szintet elérni. Ez a különbség kulcsfontosságú lehet a jövőbeni szabályozás szempontjából, nem elegendő általánosságban „gyógyszermaradványokról” beszélni, hanem hatóanyag-specifikus megközelítésre lesz szükség.

A Johns Hopkins Egyetem eredményei szélesebb nemzetközi trendbe illeszkednek. Egy cseh–olasz kutatócsoport által készített, 2025-ben publikált nemzetközi áttekintő tanulmány szerint a gyógyszerhatóanyagok növényen belüli megoszlása általában a levelek > termések > gyökerek > szemtermés sorrendet követi.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek, a metabolitok – vagyis a növényekben keletkező átalakulási termékek – viselkedése sok esetben még nem kellően ismert. Éppen ezért a „biztonság” kérdését mindig a folyamatos monitorozás és a célzott kockázatértékelés keretében érdemes vizsgálni.
paradicsom üvegház növénytermesztés kertészet
A vizsgálatok során a növényeket zárt rendszerben nevelték, ellenőrzött tápoldatot kaptak, így pontosan nyomon követhető volt a hatóanyagok felvétele és eloszlása – Illusztráció
Fotó: davehan2016, Pixabay

A vizsgálatok eredményei összességében mégis biztatóak, az ehető növényi részekben kimutatott gyógyszermaradványok mennyisége rendkívül alacsony volt. Több európai helyszínen végzett, terepi kísérleteken alapuló nemzetközi kutatás azt is igazolta, hogy a tisztított szennyvízzel öntözött paradicsomok termésén nem volt kimutatható kórokozó, és a nehézfémek – például az ólom, arzén vagy kadmium – koncentrációja a mérési határ alatt maradt. A réz és a cink szintje szintén nem tért el a hagyományos öntözéssel termesztett növényekétől, így nem volt kimutatható egészségügyi kockázat a vizsgálatok alapján.

A jelenlegi kutatási eredmények tehát arra utalnak, hogy megfelelően kezelt szennyvíz alkalmazása esetén a termesztett növények ehető részeiben nem halmozódnak fel veszélyes szennyezők.

Nemzetközi egészségügyi szervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is hangsúlyozzák, hogy a szigorúan ellenőrzött, szakszerűen tisztított víz biztonságosan felhasználható öntözésre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kertész számára a kulcskérdés a vízkezelés és a növényvédelem összehangolása, és hogy megfelelő fertőtlenítési technológiákkal – például UV-kezelés vagy klórozás – a szennyezők döntő része a levelekben gyűlik össze, miközben a termés gyakorlatilag tiszta marad.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: