Mennyi vizet juttattak ki idáig?
– Idén február 28-án üzemeltük be az első szivornyát, az ATIVIZIG szakaszmérnökének irányításával. A tavakat összekötő csatorna óvatos feltöltésével kezdtük a vízkijuttatást, az első két hétben megközelítőleg 500 köbméter/nap vízhozammal.
Az eddigi eredmények alapján milyen következtetéseket vontak le, amik az agrárium számára hasznosak és a növénytermesztés szempontjából előnyösek lehetnek?
– Bár az évek óta egyre szárazabb táj revitalizációja nem egyik napról a másikra történik, a vízzel pótolt kaszálókon, legelőkön szemmel láthatóan dúsabb, magasabb, üdébb a gyep. Az első kézzel fogható adatok a körbálák számbavétele után állnak majd rendelkezésünkre. Javuló hatásra számítunk a talajvíz pótlásának köszönhetően a környező kultúrnövényes táblák területén is. Szintén fontos tényező lehet a helyi párolgás, melynek köszönhetően csökkenhet a porkoncentráció, nőhet a levegő páratartalma, visszatérhet a hajnali harmat. A csatornarendszernek van több olyan szakasza, mely nem a tómedrek területére esik, hanem búzatáblák közt húzódik. Itt azt fogjuk megfigyelni, hogy bizonyos idő elteltével milyen pozitív hatása lesz a víz tartós jelenlétének.
Az Alföld különösen kitett az aszálynak. Ebben a tájegységben a civil szervezetek, gazdálkodók körében mutatkozik akarat egy, az önökéhez hasonló projekt megvalósítására?
– Szeged környékére különösen igaz ez az állítás. Bár közel van a Tisza, alacsonyabban fekvő területen vagyunk, mint a Homokhátság többi része, mégis, az agrármeteorológiai térképek szerint itt a legnagyobb a felső egyméteres talajréteg vízhiánya. Szerencsére nagyon sokan felismerték a kétségbeejtő helyzetet, a vízpótlás sürgető szükségességét. A helyi gazdák túlnyomórésze azonnal támogatta kezdeményezésünket, és a mai napig további húsz helyszínről kértek tőlünk segítséget, melyek közül tizenhét a régiónkban van. Az érdeklődők közt van olyan szereplő, aki képes létrehozni a miénkhez hasonló vízőrző csapatot, így a mintázat elvileg terjeszthető lesz. Igyekszünk minden új kezdeményezés számára átadni a tudásunkat, módszereinket és tapasztalatainkat, így lerövidítve a szervezéshez és tervezéshez szükséges időt.
Csapatuk jövőbeli terveiről mit tudhatunk meg?
– Szeretnénk bővíteni az Öreghegyi Projekt területét. Ígéretes, vízmegtartásra alkalmas további helyszínek vannak a közelben, amelyek összekapcsolhatók a meglévő rendszerünkkel. E területek tulajdonosait és földhasználóit fogjuk felkeresni a közeljövőben, kérve a vízpótlásra vonatkozó hozzájárulásukat, illetve nagyon pontosan fel kell mérjük, meg kell vizsgáljuk a domborzati adottságokat és a vízkormányzási lehetőségeket. Szerencsés esetben összesen további 70 hektárral bővíthető a projektterületünk. Ezen kívül próbát teszünk azoknál a gazdáknál, akiknek a földje a jelenlegi célzónánkba esik, de még nem tudtuk azonosítani őket, vagy még nem adták a hozzájárulásukat.
A látókörünkben van két-három hozzánk közel eső, de a mi rendszerünkkel nem összekapcsolható helyszín, ahol elvileg lehetséges a vízpótlás. Úgy gondolom, akiknél a környezeti adottságok lehetővé teszik, és szeretnének ökológiai célú vízpótlást megvalósítani, célszerű lenne önszerveződni, összefogni és nem külön-külön próbálkozni. Érdemes felvenni a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, ők látják település szinten a vízgazdálkodási terveket; beszélgetni a helyi erdészettel, vadásztársasággal, méhészettel, gátőrrel, csatornaőrrel. Együtt minden könnyebben megy.
