Számos ilyen anyagot vetnek be különböző ajánlások alapján a termesztők, de az eredményről csak anekdotikus beszámolók ismertek. A tények kiderítésére indított kísérletsorozatot a WepiFrost Kft. és a MATE.
Szaktanácsadók javaslata és termelői tapasztalatok alapján választottak ki három készítményt, amelyeket alma, körte, kajszi, őszibarack és szilva különböző fejlődési stádiumaiban juttattak ki, és a hatásukat klímakamrában vizsgálták.
A kísérletekért Molnár Zoltán, a WepiFrost munkatársa és Weppert Boldizsár egyetemi hallgató a felelősek, ők juttatták ki a termékeket üzemi ültetvényekben. Almában Kecskeméten, körtében Kiskőrös-Bogárzón, szilvában és őszibarackban Bordányban, kajsziban Balatonvilágoson végezték a kezeléseket, majd 24 óra elteltével szedték meg a mintákat.
Öt-öt fát jelöltek ki a vizsgálatokra, amelyekről a korona minden részéből vettek mintát a fagyasztásos kísérlethez, amit Szalay László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Tanszékének egyetemi tanára végzett el az általa kidolgozott protokoll alapján.
Segítik a fákat a télre való felkészülésben
Az idén három, a hazai gyakorlatban széles körűen használt készítmény vizsgázik a kísérletben: az egyik kimondottan fagyvédelemre ajánlott szer, borostyánkősavat, bórt és molibdént tartalmaz, a másik szerves poliaminokat, aminosavakat és karbamidot tartalmazó biostimulátor, a harmadik pedig egy olcsó melasz-vinasz alapú, szerves anyagokban és mikroelemekben gazdag termék.
Ezek az anyagok mind segítik a fákat a télre való felkészülésben, illetve javíthatják a virágszervek fagytűrését. Egyes anyagok a fagyot követően is támogatják a sérült szövetek gyógyulását. Minden készítményt az ajánlott legmagasabb adagban juttattak ki. Arra kíváncsiak, hogy gyümölcsfajonként és fejlődési állapotok szerint melyik készítmény adja a legjobb hatást, megbízható kísérleti adatok alapján.
A nagyszabású munka még folyamatban van, hiszen az almástermésűek gyümölcskezdeményeit még nem tudták kezelni, a kajszi esetében viszont megszülettek az első eredmények. Goldrich-fákat kezeltek pattanó bimbós állapotban, 80%-os virágzásban és kötődés után. A mintákat fokozatosan hűtötték le a kísérleti hőmérsékletre, ami a pattanó bimbók esetében mínusz 5 és 7 °C volt, a virágok esetében mínusz 3 és 5 °C, a gyümölcskezdeményeknél pedig mínusz 2, 3 és 4 °C.
Nem tartozik a fagytűrőbb kajszik csoportjába
Ezeket az értékeket Szalay László több évtizedes mérései alapján állapították meg, miszerint a kajszi nagy átlagban mínusz 3 és 5 °C közötti hideget visel el a virágzás végéig, azután már mínusz 1-2 °C-on károsodnak a kötődött kis gyümölcsök. A készítmények hatását kezeletlen kontrollhoz hasonlították. A Goldrich nem tartozik a fagytűrőbb kajszik csoportjába, az eddigi megfigyelések szerint közepesnél fagyérzékenyebb, de általában rendszeresen termő fajta.
Ahogy az várható is, az enyhébb lehűtésekkor kaptak jobb eredményt, akkor a kontrollhoz képest mindegyik készítmény hatására számottevően kisebb volt a fagykár mértéke. Fenológiai állapot szerint pedig, ugyancsak megfelelve a várakozásoknak, a bimbós állapotban születtek jobb eredmények, a gyümölcskezdemények esetében pedig ellentmondásos lett a hatás.
Előzetes eredményként elmondható, hogy a növénykondicionáló készítmények 1-1,5 °C-kal javították a Goldrich kajszifajta generatív szerveinek fagytűrését a virágzási időszakban.
A kísérleti eredményekről tudományos publikáció és Weppert Boldizsár készülő diplomamunkája számol be, a vizsgálatokat pedig jövőre folytatják. Az első évben született eredmények alapján legjobbnak ítélt készítményt továbbiakkal hasonlítják majd össze és a kísérletbe vonnak más növényfajokat is.
