A síkvidéki gazdálkodás egyre intenzívebbé válásával sok hegyvidéki legelő felhagyás veszélyébe került. Állatok nélkül a gyepek fokozatosan becserjésednek, eltűnnek a nyílt élőhelyek, velük együtt pedig azok az élőlények is, amelyek ezekhez alkalmazkodtak.
Gazdasági előnyöket is kínál
A rendszer gazdasági szempontból is ellenállóbbá teheti a gazdaságokat. A saját takarmánytermelés csökkenti a világpiaci takarmányáraknak való kitettséget, míg a nyári legeltetés mérsékli a betakarított takarmány iránti igényt.
A természetes gyepterületek hasznosításával csökkenthetők a termelési költségek anélkül, hogy az állatok jólléte vagy a termelés eredményessége romlana.
A hagyomány és a fenntarthatóság együtt is működhet
A George Cățean családi gazdaság példája azt mutatja, hogy a hagyományos állattartási módszerek és a modern fenntarthatósági célok nem zárják ki egymást. A szezonális legeltetés hatékonyabb erőforrás-használatot tesz lehetővé, támogatja a biológiai sokféleséget, javítja a talaj állapotát – például a lucernatermesztés révén –, és hozzájárul a vidéki közösségek fennmaradásához.
Miközben Európa-szerte új technológiákkal keresik az állattenyésztés környezeti terhelésének csökkentését, a román családi gazdaság tapasztalata arra utal, hogy a több évszázados tudás és a korszerű agrártudomány ötvözése szintén életképes megoldást kínálhat.
George Cățean szerint gazdaságuk legfontosabb üzenete, hogy a családi állattartásnak továbbra is lehet jövője, ha a hagyomány, a minőség és az innováció gyakorlati módon kapcsolódik össze. Úgy véli, a magas természeti értékű gyepek nem csupán látványos tájak, hanem működő mezőgazdasági rendszerek, amelyek egyszerre képesek élelmiszert előállítani, megőrizni a biológiai sokféleséget, javítani a talaj egészségét és fenntartani a vidéki életformát.
