A kánikula nemcsak a hőmérsékletet, de a hazai ivóvíz-ellátás infrastruktúra hibáit is a felszínre hozza. Miközben Budapest stabil dunai vízbázisával egyelőre biztonságban van, a robbanásszerűen növekvő agglomeráció településeit Solymártól Ráckevéig vízkorlátozások sújtják.
Bardóczi Sándor legfrissebb bejegyzésében is a vízkorlátozásokra és az ésszerű vízhasználatra figyelmeztet:
Elsőbbségben a fiatal fák
A fák Budapest legfontosabb „klímaberendezései”. Egyetlen felnőtt fa képes egy hőségnapon több száz liter vizet elpárologtatni, amivel akár 3–5 °C-kal is hűti a környezetét. Ha a fák kiszáradnak, az aszfalt és a beton elviselhetetlenné teszi a várost.
A frissen ültetett fákra érdemes heti 2-3 alkalommal érdemes kiönteni rá 20-30 liter vizet. Ha van rá mód, a kertben vagy az környezetünkben lévő nagyobb fákat is érdemes ritkábban, de nagy mennyiségű vízzel beáztatni, hogy a nedvesség lejusson a mélyebb talajrétegekbe.

Így lehetsz te is önkéntes vízadó>>
A sűrű cserjék és az évelőágyások és a konyhakert szintén fontosak a talaj takarása és a biodiverzifikáció miatt. Ha ezek elszáradnak, a talaj teljesen csupasszá válik és még jobban felhevül.
Ezeket tartsuk életben, de célzottan, a tövükhöz juttatva a vizet. A fű viszont rendkívül vízigényes, ráadásul a párologtató és hűtő hatása elenyésző egy fához képest, az most várhat.
A csapvízzel történő locsolása Budapesten felesleges luxus, az agglomerációban pedig több helyen tiltott. Ha a fű megsárgul és kiég, az nem feltétlenül jelent végleges pusztulást: a fűfélék többsége egy mély-nyugalmi állapotba kerül, és az őszi esőkkel szinte teljesen képesek regenerálódni.
Hogyan locsoljunk okosan a hőségben?

Soha ne a nap közepén: A déli, kora délutáni locsolás a legrosszabb. A víz nagy része másodpercek alatt elpárolog, mielőtt a növény hasznosíthatná, a vízcseppek pedig lencseként működve szó szerint megégethetik a leveleket. Legjobb időszak a hajnal (4 és 7 óra között), vagy ha ez nem megy, akkor a késő este (22 óra után), amikor a talaj már lehűlt, így a víz valóban be tud szivárogni a gyökerekhez.
A mindennapi, kisadagos öntözés csak a talaj felszínét nedvesíti meg, ami gyorsan kiszárad, és arra készteti a növényt, hogy a gyökereit a felszín közelében növessze (így még sérülékenyebb lesz).
A fák és cserjék tövét takarjuk le mulccsal, faaprítékkal vagy fűnyesedékkel. Ez gátolja a talaj párolgását, és akár 50%-kal csökkenti a locsolási szükségletet.
Vízkorlátozás, hőségriadó és a kerti kutak buktatói a nyári vízhiány idején



