Az Európai Unió a következő évtizedben akár 20 százalékkal is csökkentheti szójaimportját, de ehhez átfogó változásokra lesz szükség a mezőgazdaságban és az élelmiszer-rendszerben – állapítja meg a The Protein Project civil szervezet új jelentése az Euractiv cikke alapján. A tanulmány szerint Európa fehérjestratégiáját új alapokra kell helyezni, mivel a jelenlegi importfüggőség élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent.

Az EU jelenleg az elfogyasztott szójafehérje mindössze 9 százalékát állítja elő saját maga, a fennmaradó 91 százalékot importálja. A behozatal 86 százaléka Brazíliából, Argentínából és az Egyesült Államokból érkezik, és döntő részét nem közvetlen emberi fogyasztásra, hanem állati takarmányozásra használják fel.

A jelentést a francia IDDRI kutatóintézet, az European Policy Centre (EPC) és a KU Leuven kutatóinak közreműködésével készítették. A szerzők szerint az EU eddig nem kezelte stratégiai kérdésként a szójafüggőséget, miközben az energia- és nyersanyagimport esetében hasonló kockázatokra már kiemelt figyelmet fordít.

A kutatók szerint nincs egyetlen megoldás. A szójaimport 20 százalékos csökkentéséhez 2035-ig egyszerre kell növelni az európai fehérjenövény-termesztést, támogatni az alternatív fehérjék és a fermentációs technológiák fejlesztését, jobban hasznosítani az agrár-élelmiszeripar melléktermékeit takarmányként, valamint ösztönözni a növényi alapú étrendek térnyerését.

A tanulmány megjelenése egy héttel előzi meg az Európai Bizottság régóta várt fehérjestratégiájának és új állattenyésztési stratégiájának bemutatását, amelyek célja az uniós élelmiszer-biztonság erősítése és a stratégiai importfüggőségek mérséklése.

A jelentés rámutat arra is, hogy a szója fogyasztása Európában nagyrészt rejtett formában történik. Bár a szója sokak számára a tofuhoz vagy a szójaitalokhoz kötődik,