Az állattartás földbe állna import szója nélkül

A kutatók szerint az uniós hús- és tejtermelés önellátása is nagymértékben függ az importált takarmánytól. Ha megszűnne a magas fehérjetartalmú takarmányimport, szójadara-import, a húsmarha ágazat és tejtermelés mintegy 15 százalékkal, a sertéshústermelés 40 százalékkal, míg a baromfi- és tojástermelés akár 60 százalékkal is visszaeshetne.

A szerzők szerint a legéletszerűbb megoldás az, ha a terheket több terület között osztják meg: bővítik a hazai fehérjenövények termesztését, fejlesztik az innovatív fehérjeforrásokat, növelik a körforgásos takarmányhasználatot, és fokozatosan alakítják át a fogyasztási szokásokat. Azok a forgatókönyvek, amelyek kizárólag a szójatermesztés növelésére vagy jelentős étrendi változásokra épültek, kevésbé bizonyultak megvalósíthatónak.

A jelentés példaként Kínát említi, ahol a szójaimport csökkentése már nemzeti stratégiai célként szerepel az ötéves fejlesztési tervben. Az Európai Unió ezzel szemben csak most készül első átfogó fehérjestratégiájának elfogadására.

A kiszivárgott bizottsági tervezet ugyan elismeri az innovatív fehérjeforrások – köztük a laboratóriumban előállított hús – jelentőségét, de óvatosabban közelíti meg ezek piaci szerepét, és kiemeli, hogy a növényi és alternatív fehérjék elterjedésének továbbra is több akadálya van.

Ezek között szerepel a közétkeztetés – például az iskolai menzák – átalakítása, promóciós kampányok indítása, valamint az egészséges, növényi fehérjéket tartalmazó termékeket támogató kedvezőbb áfaszabályozás is. Szerinte a következő lépés az lesz, hogy ezeket az elképzeléseket a gyakorlatban is következetesen megvalósítsák.