E felismerés jegyében rendezte meg a Nemzeti KAP-hálózat 2026. július 7-én az „Aranyat érő talajélet – Megoldások aszályos évekre” című szakmai napját Mezőfalván, ahol a résztvevők a legújabb tudományos eredményeket és a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat ismerhették meg, többek között az aszály hatásainak mérséklésére.

A mintegy 30 gazdálkodó részvételével zajló rendezvényt Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: a mai rendezvényt a Nemzeti KAP-hálózat hívta életre. Ez a hálózat az Európai KAP-hálózat részeként egy olyan fórum, amelynek elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése, a tudásátadás és a jó gyakorlatok népszerűsítése.

„A szaktárca mellett a hálózat három támogató egységen keresztül végzi munkáját: a Zöld Támogató Egységen (ZTE), az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységen (ITE), valamint a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységen (VTE) keresztül, az Agrármarketing Centrum kommunikációs és rendezvényszervezési támogatása mellett” – foglalta össze Dr. Juhász Anikó, s örömét fejezte ki, hogy a gyakorlati fókuszú szakmai rendezvény iránti érdeklődés jelentős volt, és a rendelkezésre álló helyek rövid idő alatt beteltek, ami jól mutatja a téma iránti elköteleződést. Hangsúlyozta: egy ilyen esemény akkor tekinthető igazán sikeresnek, ha a résztvevők legalább egy új ismerettel, valamint legalább egy, hosszú távon is értékes szakmai kapcsolattal térnek haza.

A szakmai nap előadásai és terepi bemutatói közös üzenetet közvetítettek: a klímaváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodás nem halasztható tovább, ehhez pedig a talaj egészségének megőrzése, a vízgazdálkodás javítása és a talajmegújító gazdálkodási módszerek alkalmazása elengedhetetlen. A rövid szakmai előadások során a résztvevők átfogó képet kaptak a talaj szervesanyag-tartalmának szerepéről, a regeneratív gazdálkodás és a karbontanúsítás lehetőségeiről, valamint a klímaváltozás hazai hatásairól.

A talaj szerepéről Sztahura Erzsébet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zöld Támogató Egységének talajügyi szakértője beszélt. Előadásában rámutatott, hogy a talaj jóval több egyszerű támasztóközegnél: élő rendszer, amely egyszerre biztosítja az élelmiszer-termelés alapját, szabályozza a vízháztartást és kulcsszerepet játszik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Aki ma a talaj vízmegtartó képességének javításába, a hőstressz mérséklésébe és a fenntartható vízgazdálkodásba fektet, az saját gazdaságának jövőjét védi” – emelte ki.

A regeneratív gazdálkodás lehetőségeit Pozsonyi Dávid, az Agrárközgazdasági Intézet Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének klíma- és környezetkutatási szakértője mutatta be. Előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió agrárpolitikája egyre nagyobb hangsúlyt helyez azokra a gazdálkodási rendszerekre, amelyek egyszerre támogatják a termelést, a természetvédelmet és a klímavédelmi célokat.

„A mezőgazdaság ma egyszerre szembesül a talajállapot romlásával és a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeivel. Előtérbe kerülnek az olyan megközelítések, melyek egyszerre több környezeti célkitűzéshez is hozzájárulnak. Ebbe a szemléletbe illeszkedik a regeneratív mezőgazdaság is, amelynek elterjesztésére az Európai Unió új pénzügyi ösztönzőrendszert dolgoz ki, karbontanúsítás néven. Mindez rámutat arra, hogy a mezőgazdaság nem csupán elszenvedője a klímaváltozásnak, de a megoldás egyik kulcsa is lehet.” – mutatott rá Pozsonyi Dávid.

A terepi program során a talaj összetételét egy kiásott talajszelvényen, míg a talajélet aktivitási szintjét egy rendhagyó „pamutteszten” keresztül mutatták be a szakértők.

„Az agrárerdészet fenntartható megoldást kínál a hagyományos, intenzív mezőgazdaság kihívásaira, mint az aszályok, talajkimerülés és a termésbiztonsági kihívások, mivel a szántó és az erdő előnyeit ötvözve növeli a profitot.

Ezzel a módszerrel csupán visszahozzuk azt a nagyapáink által is használt józan logikát, amellyel a modern gépesítés mellett is biztonságosabbá tehető a gazdálkodás és adott területről többféle haszonvétel lehetséges” – nyilatkozták a ZTE agrárerdészeti szakértői, Gergely Márta Julianna és Kovácsovics Pál.

A különböző agrárerdészeti rendszerek bemutatását követően az aszálymonitoring mérőállomás megtekintésére is sor kerülhetett.

Amint azt Felföldi Anita és Szobonya Nikoletta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara JÉGER Igazgatóságának meteorológusai ismertették, az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer a vízhiány korai felismerését és a gazdálkodói döntések megalapozását hivatott hatékonyan segíteni.

„A klímaváltozás következtében Magyarország éghajlata egyre melegebbé válik, miközben a csapadék időbeli és térbeli eloszlása egyre szélsőségesebb. Az aszály Magyarország egyik legsúlyosabb természeti kihívása, amely az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban jelentkezik.

Az országos mérőállomás-hálózat a meteorológiai és talajállapotra vonatkozó paraméterek folyamatos mérésével biztosít naprakész információkat a vízhiány alakulásáról. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók, a vízügyi szakemberek és a döntéshozók időben reagáljanak a vízhiány kialakulására, ezzel mérsékelve annak mezőgazdasági és környezeti hatásait” – mondták a szakértők.

A Mezőfalván megrendezett szakmai nap ismét rámutatott arra, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokra csak a tudásmegosztás, a korszerű technológiák, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, valamint az egyes szereplők közötti aktív együttműködések hozhatnak új megoldásokat. A Nemzeti KAP-hálózat célja, hogy a mezőfalvaihoz hasonló, gyakorlatorientált rendezvényeken keresztül segítse a hazai gazdálkodókat a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban, és a szereplők közti párbeszédet megteremtve támogassa a fenntartható, versenyképes mezőgazdasági termelést.