Szerzők: Molnár Zsuzsa, Kolesz Gergő

A Balogh-Farm Tépe Kft. három generáción átívelő működése jól mutatja, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatos tanulást, fejlesztést és szemléletváltást igényel.

Az agri benchmark Cash Crop Network nemzetközi hálózat éves konferenciájára az idén Magyarországon, Budapesten került sor.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) közreműködésével szervezett rendezvényen 14 ország 40 szakértője vett részt. Az egyhetes szakmai program egyik kiemelt állomása a kelet-magyarországi Balogh-Farm Tépe Kft.-nél tett üzemlátogatás volt.

Precíziós technológiák

A Hajdú-Bihar vármegyei Tépe térségében gazdálkodó családi vállalkozás jó példája annak, hogyan változik egy üzem működése a termelési környezet átalakulásával. A Balogh család 1993-ban 10 hektáron kezdett szántóföldi növényeket termeszteni. A 2001 óta Balogh-Farm Tépe Kft. néven jegyzett vállalat ma már 900 hektáron gazdálkodik. Réti csernozjom talajon termesztenek, ugyanakkor a táblák jelentős része heterogén, ezért a termőhelyi különbségek feltárására és kezelésére nagy hangsúlyt fektetnek. A térségre a kontinentális éghajlat jellemző, a csapadék időbeli és térbeli eloszlása kiszámíthatatlan, a hőségnapok száma és a hőhullámok gyakorisága nő.

Az RTK-alapú sorvezetők beszerzését a géppark fejlesztése követte, és ma már a gazdaság teljes területén a növények igényeihez és a környezeti adottságokhoz igazítva adagolják az inputanyagot, a növényvédelmi kezeléseket pedig előrejelzésekre és táblaszintű megfigyelésekre alapozzák.

Az alkalmazkodási stratégia részeként 2016-tól fokozatosan lecserélték a csévélődobos öntözőberendezéseket modern center pivot rendszerekre. Jelenleg mintegy 350 hektáron, területük közel 40 százalékán biztosított a növények vízellátása. Ez a fejlesztés átlagosnak tekinthető évjáratokban is hektáronként leg­alább 2 tonna többlettermést eredményez a gazdaság kukoricatermesztésében. A komoly aszály sújtotta 2022. és 2025. években pedig az öntözött és öntözetlen kukoricatáblák hozama közötti különbség a 8 tonnát is elérte hektáronként.

Kímélő talajművelés

Tudva azt, hogy a vízmegőrzés nem csupán az öntözésen múlik, a gazdaság régóta törekszik a talaj vízmeg­tartó képességének javítására és a munkaműveletek számának csökkentésére. Az intenzív művelés helyett ma már főként talajkímélő, forgatás nélküli technológiát alkalmaznak. A szármaradványok visszahagyása és a takarónövények alkalmazása a víz- és szénveszteség mérséklését szolgálja, miközben az elmúlt években a szerves trágya használata is nagyobb szerepet kapott a gazdaság tápanyag-gazdálkodásában.

A farmlátogatás résztvevői a szántóföldi bejárás során két talajszelvényt is megtekinthettek. A talajok kialakulásáról, tulajdonságairól, az intenzív művelés következményeiről, valamint a kímélő művelési mód előnyeiről dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Talajtani Társaság elnöke mesélt a látogatóknak.

Az öntözés, a talajkímélő művelés, a precíziós technológia, valamint a termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz egyaránt igazodó vetésszerkezet és vetésforgó kialakítása együtt képes mérsékelni a termelési kockázatokat.

A jövőben azok az üzemek őrizhetik meg versenyképességüket, amelyek nemcsak az éppen aktuális változásokra reagálnak, hanem tudatos döntéseikkel hosszú távú alkalmazkodási stratégiát alakítanak ki.