A felzárkózás üteme lassul, miközben a vízgazdálkodási kihívások, a finanszírozási környezet és az értéklánc fejlesztésének szükségessége új irányokat jelöl ki. Ezekről a kérdésekről, valamint a következő évek kilátásairól beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Agrár igazgatójával.

Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetét?

– Ha röviden szeretném összefoglalni, ma egyszerre stabil és kihívásokkal teli. Az elmúlt évek teljesítménye több mutató alapján kedvező képet mutat, ugyanakkor egyre világosabb, hogy a felzárkózás üteme az európai versenytársakhoz képest lassul. Ez azt jelenti, hogy miközben a szektor alapvetően jól működik, a hosszú távú versenyképesség érdekében strukturális kérdésekre kell mielőbb választ adnunk.

Versenyképesnek mondható ma a magyar mezőgazdaság az EU-ban?

– Első ránézésre jók a számok: a termelékenység 2025-ben az uniós átlag 104 százalékát érte el. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez részben szerkezeti sajátosságokból fakad, például a nagyüzemi, alacsony munkaerő-igényű szántóföldi termelés súlyából vagy a támogatások jelentős szerepéből.

Mi áll ennek a lassabb felzárkózásnak a hátterében?

– Elsősorban a termelési szerkezet. A hazai agrárium még mindig túlnyomórészt alapanyag-előállításra épül, ami alacsonyabb hozzáadott értéket jelent. A versenyképesség ma már nem csak a termőföldön dől el: kulcsszerepe van az élelmiszeriparnak és a teljes értékláncnak is. Ebben viszont még jelentős tartalékaink vannak.

Az utóbbi években sok szó esik a vízgazdálkodásról. Valóban ennyire kritikus kérdés?

– A víz ma már nemcsak agrártechnológiai, hanem gazdasági kérdés is. Az öntözés például alapvetés a termelési biztonság szempontjából: csökkenti a hozamingadozást és lehetővé teszi a magasabb hozzáadott értékű kultúrák termesztését. Ugyanakkor nem pusztán az öntözött területek növeléséről beszélünk, hanem a hatékonyságjavításáról is.

A klímaváltozás és a csökkenő vízkészletek mellett integrált vízgazdálkodási megoldásokra van szükség: vízvisszatartásra, a készletek összehangolt használatára.

A finanszírozási környezet hogyan befolyásolja a mostani helyzetet?

– Ez a harmadik kulcstényező. Az agráriumban egyszerre van jelen egy erős beruházási kényszer és egy bizonytalan finanszírozási környezet. A támogatott projektek futnak, tehát van fejlesztési igény, de a magas kamatok visszafogják a hitelfelvételt. Ezt tovább nehezíti az erős forint, ami csökkenti az exportból származó bevételeket, így a beruházások megtérülése is romlik.