0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 15.

Környezettudatosság az asztalon: az élelmiszerműveltség lényege

A múlt héten lezajlott Coop Rallyn megkérdeztük a rendezvényen felszólaló Búza László államtitkárt a minőségi magyar termékek népszerűsítéséről, az élelmiszerműveltség jelentéséről és a hazai agráriumban megvalósítandó jövőbeli célokról.

Az agrárium fontos eseményének titulálta a minőségi magyar termékeket népszerűsítő Coop Rallyt, hiszen a Coop üzletlánc és jogelődje, az ÁFÉSZ évtizedek óta a magyar élelmiszer-ellátás és -forgalmazás meghatározó szereplője.

Az immár huszadik éve zajló rendezvény számos hazai céget, vállalatot mutatott már be, olyanokat, amik hazai alapanyagokból minőségi élelmiszereket gyártanak. Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkára azt javasolta köszöntőjében Pekó Lászlónak, a Coop igazgatóság elnökének, hogy a folytatásban a kereskedők, forgalmazók, előállítók és sajtó mellett a fogyasztókat is hívja meg az eseményre, hogy a saját szemükkel lássák, a magyar termékek milyen szigorú higiéniai feltételek mellett és milyen kiváló alapanyagokból készülnek.

Búza László szerint másképp kell gondolnunk az élelmiszerre
(Fotó: Sky Marketing)

Az államtitkárt megkértük, magyarázza el, mit jelent az élelmiszerműveltség kifejezés. Az angol megfelelője a food literacy, ami annyit tesz: érteni az ételt, az élelmiszer jelentőségét, beltartalmi értékeit, egészségre gyakorolt hatását, előállításának ökolábnyomát, tehát egyszerre egészségtudatos, másfelől környezettudatos gondolkodást jelent az élelmiszer-választás során a fogyasztók részéről.

Azt jelenti, hogy tiszteljük azt, ami az asztalra kerül, ami tápanyagokat, energiát ad szervezetünk működésének fenntartásához.

„Ennek az élelmiszerműveltségnek egy jobb, egy szebb, egy boldogabb Magyarország a következménye, egy hosszabb, teljes értékű életé” – fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogyan látja a hazai agrárium helyzetét ma, és milyen célok elérése a cél a következő nyolc évben.

Úgy fogalmazott, a magyar agráriumnak nem feladata, hogy 15-20 millió ember élelmiszerét előállítsa. A feladat az, hogy szélsőséges klimatikus viszonyok között is a magyar lakosság egészségesebb, biztonságosabb, minőségi élelmiszer-ellátását biztosítsa. „A termelőkben is tudatosítani kell az élelmiszerműveltség fontosságát, hogy miként állítja elő az élelmiszert” – magyarázta Búza László. Kihangsúlyozta

az állatjólét szerepét is, ami mára egyre lényegesebb fogyasztói igénnyé vált. Hogy volt tartva az állat? Mit lehet tudni a termelőről?

– ezekre a kérdésekre kell választ adni, hogy a fogyasztó széles körű tájékoztatást kapjon arról, mit tesz a kosarába. A jó minőségű, biztonságos élelmiszer szerepe tehát mára felértékelődött, és ahhoz, hogy a fogyasztó magyar terméket vegyen le a boltok polcairól, informálni kell őket arról, milyen terméket választ. Ehhez pedig új támogatáspolitikára van szükség. A jelenlegi támogatási rendszer 2027-ben lejár, és a következő évtől olyan támogatási rendszer kidolgozása a cél, ami az élelmiszerműveltséget helyezi előtérbe – mutatott irányt Búza László.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: