0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 19.

Évszázados kísérletek nyomán

A Farkasgyepű mellett található Roth Gyula-tanösvény az ország egyik legrégebbi erdészeti kísérleti területét járja be.
A hajdani kísérleti területet az erdészet ma örökerdő üzemmódban kezeli, de már a korábbi évtizedekben is olyan módszereket alkalmaztunk, melyekkel foltokban, csak kisebb csoportokat érintően avatkoztunk be.

Így változatos szerkezetű és korösszetételű erdőt tartunk fenn, melyben minden korú fa megtalálható, a fiatal csemetéktől a több mint 100 éves matuzsálemekig. Az elszáradt faanyag jó részét is az erdőterületen hagyjuk, ami számos gombának, rovarnak nyújt élőhelyet, így gazdagítva az erdő életközösségét.

Az erdőtömb jelenleg is a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kísérleti területe, ahol különféle témákban zajlanak kutatások, folytatva Roth Gyula szellemiségének örökségét.

Szakmai példakép

Roth Gyula (1873–1961) erdőmérnök, a magyar erdész szakma kiemelkedő alakja, a soproni Erdészeti Főiskola (ma Soproni Egyetem) Kossuth-díjas egyetemi tanára volt. Sopronban nőtt fel, tanulmányait Selmecbányán az Erdészeti Akadémián végezte, ahol később oktató és az erdészeti kísérleti állomás vezetője lett. Erdőműveléssel kapcsolatos kísérleteket végzett, és ő volt az első, aki felhívta a magyar szakemberek figyelmét a szálaló erdőre mint a tartamos erdőgazdálkodás egyik lehetséges megvalósítási módjára.

Trianont követően a főiskola kényszerű költözésekor amellett kardoskodott, hogy az intézmény szülővárosában, Sopronban kapjon elhelyezést.

Nemzetközi szaktekintély volt, külföldi kongresszusokon tartott előadásokat. 1929-től alelnöke, majd elnöke volt az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi uniójának, a IUFRO-nak, mely 1936-ban Magyarországon tartotta kongresszusát.

Az általa írt szakkönyvek és a Roth-féle vonalas felújítóvágás mint erdőfelújítási eljárás a mai napig korszerűek, irányadóak a szakmában. A soproni erdészeti technikum 1964 óta az ő nevét viseli.

Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.

Fotók: Gergál-Gombási Mónika, Rosta Katalin

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: