Hazánkban is megjelent a paradicsom termésfoltosság vírusa (ToFBV). Ráadásul a tünetei könnyen összetéveszthetők a ToBRFV-éval, félrevezetve a szaktanácsadókat és a termelőket.

A paradicsom termésfoltosság vírusát (Blunervirus solani, Tomato fruit blotch virus, ToFBV) először 2018-ban Lazio régióban (Olaszország) olyan tövekről gyűjtött paradicsommintákból írták le, amelyeken szabálytalanul értek a termések. Később kiderült, hogy már 2012-ben gyűjtött mintákban is jelen volt a vírus Olaszországban. Ezt követően más európai országokban és más kontinenseken (Ausztrália, Brazília) is kimutatták, ami arra utal, hogy szélesebb körben elterjedhetett, mint eredetileg gondolták. Ezért jobban meg kell érteni a vírus biológiáját és epidemiológiáját, valamint a paradicsomtermésre gyakorolt hatását.

A fertőzött termések szabálytalanul és foltosan érnek, gödrösödnek és sötét foltokat mutatnak. A termés szöveteinek vizsgálatakor a legmagasabb víruskoncentrációt a terméshéjban találták. A paradicsommagokban a ToFBV a külső héjon volt kimutatható, de a kikelő palántákban nem, ami arra utal, hogy nem magról terjed. Egyes esetekben a ToFBV-t más paradicsomvírusokkal együtt is kimutatták (pl. paradicsom barna termésráncosodás vírus, pepino mozaikvírus, déli paradicsomvírus). Gazdasági hatása a paradicsomtermesztésre azonban továbbra sem ismert.

Mechanikusan nem terjed

A paradicsomban végzett mechanikai átviteli tesztek nem eredményeztek ToFBV-fertőzött növényeket, és nem sikerült kimutatni a maggal történő vírus­átvitelt sem. A paradicsom rozsdabarna atkájáról (Aculops lycopersici) ugyanakkor igazolták, hogy a ToFBV vektora.

Ezért az új növények nem fertőződhetnek meg a korábbi növények maradványaival szennyezett talajon keresztül. Azt is bebizonyították, hogy a Chenopodium, Malva és Sonchus, valamint a Solanum nemzetségekbe tartozó gyakori gyomok gazdanövényei a vírusnak, és fontos szerepet játszhatnak annak epidemiológiájában.

A ToFBV főként a paradicsomot (Solanum lycopersicum) fertőzi meg, és a Solanum nemzetségbe tartozó más növényeket, például azt valószínűsítik, hogy a fekete csucsor és a burgonya is a gazdanövénye. A terméseken megjelenő tünetek általában a növények 2-10%-át érintik, de a termesztési körülményektől függően elérhetik az 50%-ot is. Súlyos elszíneződést és deformációt okoz, ami eladhatatlanná teszi a paradicsomot. Mivel a tünetek nem jelennek meg a leveleken, és csak a vegetáció későbbi szakaszában mutatkoznak a bogyókon, nehéz időben eltávolítani a fertőzött növényeket vagy elkezdeni a paradicsom levélatkája elleni védekezést.