Szerző:
Waum Konrád Hunor
A világ népességének folyamatos növekedése, az egyre gyakoribb aszályok és hőhullámok, valamint a termőföldekre nehezedő fokozódó nyomás miatt a búzanemesítés az elmúlt években új lendületet kapott. A búza a kukorica és a rizs mellett a világ három legfontosabb szántóföldi növénye közé tartozik, mégis a terméshozam növekedésének üteme az elmúlt évtizedekben lelassult.
Ebben a helyzetben jelenthet áttörést egy vezető nemzetközi vetőmag-fejlesztési együttműködés, amelynek célja a hibrid búza kereskedelmi bevezetésének felgyorsítása Európában és Észak-Amerikában. A fejlesztést a Bayer és a francia RAGT közösen valósítja meg.
Az együttműködés keretében az egyik vállalat exkluzív licencet szerzett partnere európai körülményekre nemesített elit búzagenetikájának felhasználására. A partnerség egyik legnagyobb erőssége, hogy a felek eltérő szakterületeken felhalmozott tudása egészíti ki egymást: a hagyományos gabonanemesítési tapasztalat a modern növénynemesítési és digitális technológiákkal párosul.
A vállalatok tervei szerint az első kereskedelmi hibridek a 2030-as évek elején jelenhetnek meg. Európában elsősorban az őszi búza fejlesztése áll a középpontban, míg Észak-Amerikában az őszi és a tavaszi búza egyaránt szerepet kap a programban. A fejlesztők becslése szerint az új genetikai háttér az európai búzaterületek több mint 80 százalékán alkalmazható lehet, ami rendkívül jelentős piaci potenciált jelent.
Miért különleges a hibrid búza?
A kukoricában és a napraforgóban a hibridek már évtizedek óta meghatározó szerepet töltenek be, búzában azonban a technológia sokkal nehezebben valósítható meg. A búza alapvetően önmegporzó növény, ezért a hibrid vetőmag előállítása bonyolultabb és költségesebb folyamat. Éppen ezért a kutatók hosszú ideje dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek gazdaságosan lehetővé teszik a hibridek előállítását.
A hibridizáció egyik legnagyobb előnye az úgynevezett heterózishatás. Ez azt jelenti, hogy a két eltérő genetikai háttérrel rendelkező szülő keresztezéséből származó utód gyakran erőteljesebb fejlődést, jobb vitalitást és nagyobb termőképességet mutat, mint bármelyik szülője.
A vállalat előrejelzése szerint az első generációs hibridek már önmagukban átlagosan mintegy 10 százalékos terméshozam-többletet biztosíthatnak, emellett fejlettebb gyökérzetük révén hatékonyabban hasznosíthatják a talaj vízkészletét, ami különösen értékes lehet az egyre gyakoribb aszályos időszakokban.
A fejlesztések nem kizárólag a terméshozam növelését célozzák. A kutatók olyan növényeket szeretnének létrehozni, amelyek jobban tűrik a hőstresszt, ellenállóbbak egyes betegségekkel és kártevőkkel szemben, valamint stabilabb termést adnak szélsőséges időjárási körülmények között is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a búzatermesztés kiszámíthatóbbá váljon a klímaváltozás korszakában.
Az utóbbi években a hazai gazdálkodók is egyre gyakrabban szembesülnek a hosszan tartó aszályokkal, a hőstresszel és a terméseredmények ingadozásával. Ha a fejlesztések valóban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, a 2030-as években a magyar termelők számára is új lehetőséget jelenthetnek a stabilabb és magasabb hozamok elérésére. A hibridek várhatóan nem váltják ki teljesen a jelenlegi fajtákat, de a kedvezőtlenebb adottságú vagy klímaváltozás által leginkább érintett termőterületeken komoly versenyelőnyt biztosíthatnak, így a hazai búzatermesztés egyik fontos fejlődési irányává válhatnak.
Szerző:
Waum Konrád Hunor
