A tojástermelés egyik legnagyobb kihívása, hogy a gazdaságosság és a fenntarthatóság egyszerre érvényesüljön. A takarmányozás különösen fontos szerepet játszik ebben, hiszen a fehérjeforrások – elsősorban a szójadara – egyre drágábbak, előállításuk pedig jelentős környezeti terheléssel jár.
Egy frissen megjelent tudományos áttekintés ezért azt vizsgálta, milyen lehetőségeket kínálnak a csökkentett fehérjetartalmú takarmányok a tojótyúkok esetében, és milyen feltételek mellett tartható fenn velük a termelés színvonala.
Fotó: Andreas Göllner , Pixabay
A kutatók nem saját kísérletet végeztek, hanem a témában megjelent tudományos eredményeket elemezték. Számos nemzetközi vizsgálatot hasonlítottak össze, amelyek a csökkentett nyersfehérje-tartalmú takarmányok, az aminosav-kiegészítések, az emésztőenzimek, valamint az energia-fehérje arány hatásait vizsgálták. A cél annak feltárása volt, hogyan lehet mérsékelni a fehérjebevitelt anélkül, hogy romlana a tojástermelés, a tojásminőség vagy az állatok egészségi állapota.
A kevesebb fehérje önmagában nem jelent megoldást
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kevesebb fehérje önmagában nem jelent megoldást. A fehérje csökkentése csak akkor működik, ha az étrendben minden létfontosságú aminosav megfelelő mennyiségben és arányban rendelkezésre áll.
Ebben kulcsszerepet kapnak a takarmányhoz adagolt kristályos aminosavak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tyúkok pontosan annyi esszenciális aminosavat kapjanak, amennyire szükségük van. Ennek köszönhetően mérsékelhető a szójadara felhasználása, miközben csökken a nitrogén-kiválasztás és az ammóniakibocsátás is.
A szerzők kiemelt figyelmet fordítottak az arginin szerepére. Ez az aminosav a baromfi számára nélkülözhetetlen, mivel a madarak szervezete nem képes elegendő mennyiséget előállítani belőle.
Az arginin nemcsak a fehérjeszintézishez szükséges, hanem hozzájárul az immunrendszer működéséhez, a szaporodásbiológiai folyamatokhoz, valamint a tojáshéj kialakulásához is.
A vizsgálatok alapján megfelelő mennyiségű arginin javíthatja a tojástermelést, növelheti a tojások tömegét, és kedvezően hathat az idősebb tojótyúkok csontozatára is.
