Rátky József felidézte, hogy Üllő korábban is meghatározó szerepet töltött be a hazai kiskérődző-tenyésztésben. Az egykori embriológiai állomáson és a juhászatban jelentős genetikai fejlesztések zajlottak, többek között ausztrál embriók beültetésével és olyan embrióátültetési módszerek kidolgozásával, amelyek később üzemi körülmények között is alkalmazhatóvá váltak.
Kiemelte azt is, hogy
Az elkészült oktatóhelyiségek, laborok és műtéti infrastruktúra várhatóan másfél évtizeden keresztül biztosítanak megfelelő feltételeket az egyetemi munkához.
A versenyképesség a tét
Az átadón Antal Gábor, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke arról beszélt, hogy a magyar juhágazat fejlődésének kulcsa az oktatás, a kutatás és a termelők tudásának folyamatos megújítása.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon jött létre Európában másodikként az Európai Unió által elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet, amely szoros együttműködést épít ki az Állatorvostudományi Egyetemmel is. Mint mondta, a magyar juhászat csak akkor maradhat versenyképes a vezető európai országokkal – így Franciaországgal, Spanyolországgal vagy Írországgal – szemben, ha a gyakorlati tapasztalatot a legújabb kutatási eredményekkel sikerül ötvözni.
Fotó: MMG/Koncz János
Hangsúlyozta, hogy
A juhtartó gazdaságokban sok esetben ők az egyetlen szakemberek, akik rendszeresen találkoznak a termelőkkel, ezért az állategészségügyi ismeretek mellett a takarmányozásban, a technológiai fejlesztésekben és a gazdálkodási szemlélet formálásában is segítséget kell tudniuk nyújtani.
Az egyetem új üllői oktató- és kutatóközpontja ezt a célt szolgálja: olyan gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzését, akik hozzájárulhatnak a magyar juhágazat versenyképességének és hosszú távú fejlődésének erősítéséhez.
