A friss zöldségek és gyümölcsök a betakarítást követően azonnal veszíteni kezdenek a minőségükből, ezért kulcsfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban elvonják a terményből a szántóföldi, vagy betakarítási hőt. Sean Roche, a brit Cold Change Group ügyvezető igazgatója szerint az előhűtési technológiák fejlődésének legfőbb iránya napjainkban nem egy merőben új hűtési módszer megjelenése, hanem a már meglévő rendszerek sokkal pontosabb, hatékonyabb és automatizáltabb szabályozása – írja a freshplaza.com.
A vákuumhűtés, a hidrohűtés (vizes sokkhűtés), a kényszerlevegős hűtés és a hagyományos kamrás hűtési eljárások régóta ismert technológiák az agrárlogisztikában. Az innovációt jelenleg a frekvenciaváltós kompresszorvezérlések, a fejlettebb hűtésszabályozási algoritmusok, a PLC-alapú automatizálás, a termékspecifikus programok és a távoli adatgyűjtés jelentik.
Eltérő morfológiához eltérő hűtési dinamika
Sean Roche szerint különösen fontos, hogy az előhűtési folyamatot mindig az adott kultúra élettani sajátosságaihoz igazítsák. Egy gazdaság például brokkolit, karfiolt és fejes káposztát is termeszthet, ezek a zöldségfélék azonban teljesen eltérően reagálnak ugyanarra a hűtési ciklusra.
Vákuumhűtésnél például döntő tényező, hogy a hűtőrendszer a ciklus mely pontján kapcsol be. Hibás paraméterezés esetén a termék túl sok nedvességet veszíthet (transzspiráció), ami közvetlenül rontja a minőséget és fonnyadáshoz vezet.
Az automatizált rendszerek ezért egyre inkább termékspecifikus programokat használnak. A gépkezelőnek elegendő kiválasztania a feldolgozandó kultúrát, a rendszer pedig automatikusan szabályozza a folyamatot az optimális maghőmérséklethez és a beérkező rakománymérethez igazodva.
Tíz óráról 17 percre csökkent a hűtési idő
A megfelelő technológia kiválasztása radikális különbséget eredményezhet a hatékonyságban. Sean Roche egy olyan gyakorlati példát említ, ahol egy leveles zöldségfélét korábban már csomagolt állapotban, normál kamrai hűtéssel vagy kényszerlevegős rendszerrel hűtöttek le. Ez a folyamat akár 10 órán át is eltartott, és jelentős energiát fogyasztott.
A vákuumhűtésre történő átállással ugyanezt a terméket 20 °C-ról 4 °C-ra mindössze 17 perc alatt tudták visszahűteni. Az így elért energiamegtakarítás rendkívül rövid idő alatt fedezte a vákuumhűtő berendezés tőkeberuházási költségét, miközben a nettó eltarthatósági idő négy nappal nőtt, a termék minősége pedig jelentősen javult.
Ez az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy minden kultúránál a vákuumhűtés a professzionális megoldás. A nagy felületű leveles zöldségek kifejezetten alkalmasak erre az eljárásra, míg például a cseresznye, a szőlő, az alma vagy a sárgarépa esetében a hidrohűtés vagy a kényszerlevegős alagúthűtés alkalmazható nagyobb hatékonysággal.
