Magyarországon is súlyosbodik az aszály
Magyarországon is komoly csapadékhiány alakult ki. A HungaroMet legutóbbi, július 27-én közzétett részletes agrometeorológiai értékelése szerint az Alföldön, valamint a Dunántúl északkeleti és keleti részén az előző harminc napban sokfelé még 5–10 milliméter csapadék sem hullott. A 90 napos csapadékhiány nagy területeken már 80–130 millimétert tett ki a sokéves átlaghoz képest.
A talajok állapota is rendkívül kedvezőtlen. A HungaroMet szerint július végén az ország túlnyomó részén kritikusan száraz volt a talaj, a felső fél-egy méteres réteg nedvességtartalma sokfelé a növények számára hasznosítható vízkészlet 20 százalékát sem érte el. A felső egy méteres rétegből 120–180 milliméter víz hiányzott a telítettséghez képest.
Április 1. és július 26. között az eltelt idő 79 százalékában Magyarország területének legalább 30 százalékát közepes vagy annál súlyosabb aszály érintette. Pest vármegyében ebben az időszakban 102, Hajdú-Biharban pedig 100 aszályos napot regisztráltak.
A tartós vízhiány az állattartó gazdaságok takarmányellátását is érinti. A műholdas mérések szerint a növényzet szárazanyag-termelése a nagy összefüggő szántó- és legelőterületeken egyre nagyobb mértékben marad el az előző öt év átlagától.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szaktárca júliusban módosította a kárenyhítési szabályokat. Az aszály miatt súlyosan károsodott kukoricát a gazdák zölden is levághatják és silózhatják, és kivételesen a levágás után is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb augusztus 15-ig.
A hőség már munkavédelmi kockázat
A tartós hőség nemcsak az állatokra és a növényekre, hanem a gazdaságokban dolgozókra is egyre nagyobb terhet ró.
A megoldások között a munkaidő átszervezése, a munkahelyek hűtése, új technológiák és megfelelőbb védőfelszerelések alkalmazása is szerepelhet.
Különösen veszélyeztetettek azok, akik tartósan a szabadban dolgoznak, így a mezőgazdasági munkavállalók is. Fizikai munkavégzés közben a szervezet saját hőtermelése tovább növeli a terhelést, a hőstressz pedig a cseh elemzés szerint a balesetek kockázatát is emelheti. A magas hőmérséklet emellett a munkateljesítményt és a munka minőségét is ronthatja.
A cseh és a magyar tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az aszály az állattartásban már jóval több egyszerű takarmánytermesztési problémánál. A gazdaságoknak egyszerre kell számolniuk a szűkülő takarmánykészletekkel, a legelők kiszáradásával, az állatok hűtésének és itatásának növekvő igényével, valamint a dolgozók fokozott hőterhelésével. A szélsőségesebb időjárás miatt ezért egyre fontosabb, hogy az állattartó gazdaságok hosszabb távon is felkészüljenek a szárazabb és melegebb időszakokra.
