A rendelkezésre álló vízzel kell hatékonyabban gazdálkodni
Mindez nem jelenti azt, hogy minden európai országban vagy minden gazdaságban automatikusan rossz termés következik.
Portugália példája éppen azt mutatja, hogy az időjárási kockázatok összetettek: ott a mezőgazdasági szereplők jelenleg nem feltétlenül az aszályt tekintik a legnagyobb problémának, hanem az év első hónapjaiban bekövetkezett viharsorozat kárait. A termelés eredményét ezért nem egyetlen időjárási esemény, hanem az egész tenyészidőszak körülményeinek együttese határozza meg.
A legfontosabb tanulság így nem az, hogy Európában egyik évről a másikra eltűnne a mezőgazdasági termelés biztonsága, hanem az, hogy a korábbi termelési rendszerek egyre gyakrabban találkoznak olyan időjárási helyzetekkel, amelyekre nem voltak optimalizálva.
A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a gazdálkodás mennyire tud alkalmazkodni a szélsőségekhez úgy, hogy közben a termelés gazdaságos maradjon. Az idei európai tapasztalatok alapján a válasz egyre kevésbé lehet az, hogy egyszerűen több vizet használunk. A rendelkezésre álló vízzel kell hatékonyabban gazdálkodni, a talaj vízmegtartó képességét javítani, és olyan termesztési rendszereket kialakítani, amelyek egy-egy szélsőséges időjárási időszak után is képesek működőképesek maradni.
