Az ezüst hátú gömbhal (erről korábban itt írtunk), olyan méreggel rendelkezik, mely az emberre is veszélyes. Más halakra támad, és jelenléte összefüggésbe hozható a polipfogás csökkenéséről szóló beszámolókkal. Teste ezüstös, fekete pöttyökkel, szeme kidülledő, és előre álló, erőteljes fogai vannak, mellyel a hálókat is képes átharapni.
A görög és ciprusi hatóságok pénzjutalmat ajánlottak fel a halászoknak a kifogott gömbhalakért.
„Az invazív fajok átveszik a tengereink feletti uralmat, és ez egyaránt hatással van a helyi biodiverzitásra és a gazdaságra” – mondta Christina Kakoulli, a MER tengerbiológusa.

Fotó: Carlos Jimenez, Wikimedia commons
Alkalmazkodni kell – de hogyan?
A tudósok keresik az alkalmazkodás lehetséges módjait. Az egyik lehetőség, hogy a fogyasztókat hozzászoktassák az új halfajokhoz. A tűzhal biztonságosan fogyasztható, miután eltávolították a tüskéit. A Life Prometheus nevű, európai uniós finanszírozású projekt keretén belül többek közt séfek is segítik az invazív fajok fogyasztásának népszerűsítését. Emellett a projekt célja a cápák és ráják véletlenszerű kifogásának csökkentése is.
Libanonban és Törökországban már kialakulóban vannak piacok az ilyen fajok számára, míg az atlanti kék tarisznyarákokra Tunéziában is találtak vevőket.
– mondta Karachle. Más kutatások azt vizsgálták, hogy az idegenhonos fajok felhasználhatók-e kozmetikumokban, étrend-kiegészítőkben, bőrtermékekben és fájdalomcsillapító készítményekben.
Az újonnan érkező fajok hasznosítási lehetőségeinek megtalálása talán könnyebb, mint egyetlen olyan kiváltó ok megtalálása, amely felelőssé tehető terjedésükért és hatásukért. A tudósok szerint a helyzet folyamatos, hosszú távú megfigyelést igényel.
„A tenger rendkívül összetett” – mondta Kleitou. „Rengeteg, egymással kölcsönhatásban álló változó van jelen egyszerre.”




