A Klímapolitikai Intézet szerint a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest várhatóan 2,8-3,5 Celsius-fok között alakul majd az évszázad végéig, a Kárpát-medencében ez körülbelül kétszeres mértékű, azaz 5-6 Celsius-fokos emelkedést jelenthet.
A helyzet az, hogy hazánkban már most átléptük az 1,7 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időszakhoz képest. Feltételezések szerint, amennyiben nem változik a globális klímapolitika, és a nagy kibocsátók nem csökkentik jelentős mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátást, még rosszabb szcenárió is bekövetkezhet.
Szélsőséges csapadékeloszlás
Honfoglaló őseink jól gondolkodtak, mikor a Kárpát-medencét választották otthonunknak, hiszen a Kárpátok kizárta a hideg levegőt, csakhogy ez a földrajzi adottság mostanra azt eredményezi, hogy egy túlmelegedő katlanná válik a Kárpát-medence, amelyre egyszerre hat az egyre erősödő mediterrán és óceáni hatás.
A klímamodellek azt mutatják, hogy az évszázad második felében az Alföldön 40, akár 45 Celsius-fokos hőmérséklet is lehet nyáron, ami akkorra normális értéknek fog számítani, a jelenlegi 33-35 Celsius-fokos csúcsértékek helyett. A Dunántúlon pedig 40 Celsius-fok körüli értékekkel lehet majd számolni a számítások szerint.
Ez a szcenárió vélhetően elkerülhetetlen lesz, ha továbbra is itt akarunk élni, fel kell készülnünk és alkalmazkodnunk kell. Ehhez viszont elengedhetetlen a téli csapadék megtartása a nyári hónapokra, amihez pedig kulcsfontosságúvá válik a talajok állapotának a javítása, hogy ne csak átfolyjon rajtuk, hanem képesek legyenek tárolni is a vizet.
Már most el kell kezdeni az alkalmazkodást
A szakértők szerint az El Nino jelenség csak közvetetten van hatással Magyarország időjárására, a hazai és a Kárpát-medencei éghajlatot inkább a Földközi-tenger, az Atlanti-óceán és a sarki területek folyamatai alakítják.
Már most el kell kezdeni az alkalmazkodást és az alternatívák keresését, amelyek a megváltozott körülmények mellett jól termeszthetők lesznek.
Az is biztos, hogy növelni kell a zöld felület arányát, valamint az ingatlanok szigetelésére is nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni, hogy élhető legyen a lakásokban, házakban a már ismert hőkupola ontotta hőség.
