A hajtások beérését a megfelelő öntözés is segíti
A rózsák nyár végén sem nélkülözhetik a vizet, különösen akkor, ha tartósan meleg és száraz az időjárás. A vízhiány miatt a növény legyengülhet, csökkenhet a virágzás, és a kártevők is könnyebben felszaporodhatnak. A sekélyen nedvesített talaj azonban nem jelent valódi megoldást. Jobb ritkábban, de alaposan beöntözni a rózsát, hogy a víz a gyökérzónába is eljusson.
A levelek rendszeres permetezését viszont érdemes kerülni. A nedves lombozat, különösen a meleg, párás éjszakákkal együtt, kedvezhet több gombás betegség kialakulásának. Az öntözővizet lehetőleg közvetlenül a talajra juttassuk.
A reggeli öntözés rózsáknál általában kedvezőbb, mint az esti, mert bár esti öntözésnél kisebb a párolgási veszteség, de rózsánál lényegesebb, hogy a növény leveleiről reggel hamarabb eltűnik a víz, a környezete gyorsabban szárad reggeli öntözés esetén, amivel sok növényvédelmi probléma megelőzhető.
A hónap vége felé már különösen fontos, hogy ne legyen szélsőséges a vízellátás. A hosszabb száraz időszakot követő hirtelen nagy mennyiségű víz nemcsak a növényt terheli meg, hanem a friss hajtások növekedését is újra megindíthatja. A cél tehát az egyenletes, de nem túlzó vízellátás.
Nyár végén különösen veszélyes a rózsalisztharmat
Augusztusban a rózsák egyik gyakori problémája a lisztharmat. A betegség jellegzetes tünete a leveleken és a fiatal hajtásokon megjelenő fehéres, lisztszerű bevonat. Súlyosabb fertőzésnél a levelek torzulhatnak, a hajtások fejlődése visszaeshet, a virágok pedig rosszabb minőségűek lehetnek.
A túl sűrű bokor belsejében rosszabb a légmozgás, ezért a beteg, elszáradt és egymást keresztező hajtásokat érdemes eltávolítani. A lehullott, erősen fertőzött leveleket se hagyjuk hosszú ideig a növény alatt. A már kialakult fertőzésnél a védekezés lehetőségei attól függnek, hogy milyen mértékű a fertőzés és milyen készítmény engedélyezett az adott kultúrában.
Kiskertben többféle, gombaölő hatású készítmény és bizonyos esetekben növényvédelmi célra alkalmazható alternatív megoldás is rendelkezésre állhat. Kisebb fertőzésnél megoldás lehet a beteg levelek eltávolítása, nagyobb probléma esetén azonban akár felszívódó szerek bevetése is indokolt lehet.
A rozsda és a fekete levélfoltosság sem tűnik el nyár végére
A rózsák másik gyakori betegsége a diplokarponos levélfoltosság, közismert nevén a fekete levélfoltosság. A leveleken sötét, szabálytalan szélű foltok jelennek meg, majd az erősen fertőzött levelek megsárgulhatnak és lehullhatnak. Ez azért különösen kellemetlen, mert a rózsa jelentős lombvesztéssel akár a virágzását is visszafoghatja. A betegség terjedését a tartósan nedves lombozat és a rossz szellőzés segíti.
A fertőzött leveleket érdemes eltávolítani, a lehullott növényi részeket pedig összegyűjteni. Az öntözést a talajra irányítva csökkenthető a levelek nedvesedése.
Nyár végén más gombabetegségek, például a rózsarozsda is megjelenhet. Ennek jellegzetes tünetei a levélen kialakuló sárgás, narancsos vagy barnás elszíneződések és spóratelepek. Ilyenkor szintén fontos a fertőzött lomb eltávolítása és a bokor szellősségének fenntartása.
