A levéltetvek mellett a takácsatkák is megjelenhetnek

A rózsákon a levéltetvek tavasszal és kora nyáron különösen gyakoriak, de megfelelő körülmények között augusztusban is jelen lehetnek. A zsenge hajtásokon és a bimbók körül tömegesen megtelepedő levéltetvek szívogatásukkal gyengítik a növényt, a levelek torzulhatnak, ragacsos mézharmat jelenhet meg rajtuk, amelyen később korompenész is kialakulhat.

Melegebb, száraz időben ugyanakkor a takácsatkák jelenthetnek komolyabb problémát. Ezek az apró kártevők elsősorban a levelek fonákán szívogatnak. A leveleken apró, világos pontozottság jelenhet meg, később a lomb fakulhat, sárgulhat, erősebb fertőzésnél pedig finom szövedék is láthatóvá válhat.

A kártevők elleni védekezésnél érdemes először megvizsgálni, valóban milyen faj okozza a problémát. A túlzott és felesleges permetezés ugyanis a hasznos élő szervezeteket is károsíthatja. A levéltetvek természetes ellenségei, például a katicabogarak, fátyolkák és zengőlegyek lárvái sok esetben jelentősen csökkenthetik a levéltetvek számát. Kisebb fertőzésnél ezért nem feltétlenül szükséges azonnal rovarölő szerhez nyúlni.

Augusztusban már ne végezzünk erős alakító metszést

A rózsák fő metszési időszaka általában nem augusztus. A nyár végén végzett erős visszavágás új, zsenge hajtások tömeges képződését indíthatja meg, amelyeknek a tél beállta előtt már nem biztos, hogy elegendő idejük lesz megfelelően beérni. Ezért ilyenkor a metszés inkább korrekciós jellegű.

A hosszú, nagyon zsenge, későn képződött hajtásokat sem érdemes automatikusan erősen visszavágni. Ha egészségesek, sokszor jobb békén hagyni őket, és majd a későbbi metszés során dönteni a sorsukról. A természetes beéréshez szükséges időt ugyanis nem célszerű újabb intenzív hajtásnövekedéssel lerövidíteni.

A télállóság már nyáron kezdődik

Bár augusztusban még távolinak tűnik a tél, a rózsa téli ellenálló képességének megalapozása már ekkor elkezdődik. A legfontosabb, hogy a növény egészséges, kiegyensúlyozott állapotban érje el az ősz végét. Ehhez megfelelő vízellátásra, jó kondícióra, mérsékelt tápanyagellátásra és a betegségek, kártevők időben történő visszaszorítására van szükség.

A télre való felkészülés szempontjából különösen kedvezőtlen, ha a rózsát augusztus végén vagy szeptemberben még erőteljes növekedésre ösztönözzük. A friss, zsenge hajtások sokkal sérülékenyebbek lehetnek a korai fagyokkal szemben, mint az időben beérett, fásodó vesszők.

A rózsák tényleges téli takarását azonban nem augusztusban kell elkezdeni. A felkupacolás és az érzékenyebb fajták egyéb védelme késő ősszel, a tartós hideg beköszönte előtt időszerű.