0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 18.

A nagy folyókat is eléri az aszály

A 2026-os európai aszály megmutatta, hogy már a korábban megbízható vízhozamú nagy folyók sem jelentenek feltétlen biztonságot, ezért a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak egyszerre kell alkalmazkodnia a gyakoribb és tartósabb vízhiányhoz.

Az idei rendkívüli szárazság Európa jelentős részén már nemcsak a szántóföldeken és a kisebb vízfolyásokon látható. Miroslav Trnka, a Cseh Tudományos Akadémia CzechGlobe kutatóintézetének igazgatója szerint 2026 egyik fontos tanulsága, hogy még az olyan nagy és korábban megbízható vízhozamú folyók, mint a Duna, sem tekinthetők biztos víztartaléknak.

Az elmúlt években hasonló helyzet alakult ki a Rajnán, az Elbán és a Pón is. A változás hátterében nem egyszerűen egy-egy csapadékszegény nyár áll. Az Alpokból eredő folyók nyári vízhozamát korábban jelentősen támogatta a hó fokozatos olvadása.

Illusztráció

A melegedéssel azonban csökken a hó mennyisége, rövidül a hótakarós időszak, és a vízgyűjtők hosszabb ideig kénytelenek abból gazdálkodni, ami közvetlenül csapadékként érkezik.

Ez különösen nagy kockázatot jelent akkor, amikor a vegetációs időszak hosszabb és melegebb, vagyis éppen akkor nő a növények vízigénye, amikor kevesebb víz áll rendelkezésre.

Kevesebb víz, nagyobb igény

Csehországban jól mutatja a folyamatot a Dyje vízgyűjtője. A folyó alsó szakaszán 1991 és 2020 között mintegy negyedével kevesebb víz folyt át, mint az 1961–1990 közötti időszakban. A CzechGlobe forgatókönyvei szerint 2050-ig a rendelkezésre álló vízmennyiség további több tíz százalékkal csökkenhet.

Közben a magasabb hőmérséklet és a hosszabb tenyészidőszak miatt a mezőgazdaság vízigénye nő, így egyre nagyobb lesz a különbség a szükséges és a ténylegesen rendelkezésre álló vízmennyiség között.

Magyarországon hasonló folyamatok rajzolódnak ki. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az elmúlt öt év halmozott csapadékhiánya 2026 áprilisának végére országosan elérte a 462 millimétert, a Tisza-völgy egyes térségeiben pedig meghaladta a 900 millimétert.

Az Alföld jelentős részén a talajvízszint 1–2 méterrel maradt el a harmincéves átlagtól. Augusztus elején az OVF már a Duna teljes szakaszán rendkívül alacsony vízhozamokról számolt be.
aszály időjárás klímaváltozás
Fotó: Tumisu , Pixabay

A nyári növények szempontjából a talaj állapota még közvetlenebb jelzés. Július második felében a HungaroMet szerint a középső és keleti országrészek nagy területein a felső fél méteres talajréteg nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet 20 százalékát sem érte el.

A felső egy méterből sokfelé 130–170 milliméter nedvesség hiányzott a telítettséghez képest. A meteorológiai szolgálat már július közepén arra figyelmeztetett, hogy a vegetáció állapota sok helyen rosszabb volt, mint 2022 hasonló időszakában, pedig azt az évet történelmi aszály jellemezte.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu / czechglobe.cz

Magazin ajánló: