Mivel egy kifejlett nőstény példány került a hatóságok csapdájába, a növényegészségügyi kockázat rendkívül magas: a megtelepedés és a helyi szaporodás veszélye azonnali, összehangolt intézkedéseket követel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi szakhatóságok haladéktalanul megkezdték a megelőző monitoringot. Mindezzel párhuzamosan Ausztriában, a magyar határtól mintegy 90 kilométerre fekvő Premstätten pihenőhelyén is találtak két hím „stoppos” egyedet, ami egyértelműen jelzi: a kártevő a nemzetközi tranzitforgalom hátán folyamatosan nyomul kelet felé.
A szlovéniai észlelést követően a Nébih és a területi kormányhivatal szakemberei azonnali zárlati intézkedéssorozatot indítottak el Zala vármegyében. A hatóságok hat speciális feromoncsapdát helyeztek ki a Szlovénia felől érkező transzportútvonalak mentén. A monitoring hálózat a 86-os főút mentén Kálócfáig, valamint az M70-es és M7-es autópályák környezetében egészen Zalakomárig terjed.
A vizsgálatok szerint a közvetlen fertőzési góc környékén egyelőre nem találtak tápnövény-károsítást, és a közelben nem működik kertészeti áruda vagy szaporítóanyagot előállító telep sem. Ennek ellenére a lakossági figyelem és a hatósági jelenlét kiemelten indokolt.
Miért jelent kiemelt veszélyt a japán cserebogár?
A japán cserebogár Kelet-Ázsiából származó, rendkívül invazív, zárlati kártevő. Európában egyelőre főként Észak-Olaszországban és Svájc egyes területein tudott tartósan megtelepedni és elszaporodni. Észak-Amerikában – ahová a múlt század elején hurcolták be Ázsiából – már évtizedek óta az egyik legveszélyesebb inváziós kártevőként tartják számon, amely évente több száz millió dolláros védekezési költséget és termésveszteséget ró a gazdálkodókra.
Kártétele két szempontból is kellemetlen: a kifejlett bogár tömeges megjelenése esetén tarrágást idézhet elő. Emellett a virágokat és a fejlődő gyümölcsöket is pusztítja. A bogár lárvája – a rokon cserebogárpajorokhoz hasonlóan – a talajban élve a növények és pázsitfélék gyökérzetét rágja el. Kártétele nyomán a pázsit és a fiatal kultúrnövények foltokban elszáradnak.

Nagy távolságokra elsősorban az emberi tranzitforgalom útján terjed. Az imágók kiváló repülők, ám előszeretettel bújnak meg gépjárművekben, rakterekben, csomagokban vagy kempingfelszerelésekben, „stopposként” téve meg többszáz kilométert.




