Mennyire lehet genetikai úton javítani a juhok alkalmazkodóképességét a változó klimatikus körülményekhez?
– Szoktam mondani, hogy a tartási viszonyokhoz és körülményekhez kell megválasztani a tenyészteni kívánt fajtát. A klímaváltozást érezvén, ez a fajtaválasztás különösen fontos. Ahol extenzív körülmények között szeretnének juhot tenyészteni, oda ne egy intenzív húsfajtát válasszanak. Ebben a kérdésben is segítségünkre lehetne, ha meglenne egy-egy fajtának a genomtérképe. Jelenleg csak úgy tudunk szelektálni, hogy azon anyák utódait tartjuk meg a tenyészetünkben, amelyek az idei extrém időjárási és tartási körülmények közt is kiegyensúlyozottan termelnek.
Ha 10 év múlva szeretnénk egy versenyképesebb magyar juhágazatot látni, milyen genetikai, tenyésztési irányba kellene most elindulni?
– A keresztezési programok fontosak lennének, de ezekhez is vizsgálatokra lenne szükség, hogy összehasonlítások után javaslatokat tudjuk tenni a juhtartók részére. Marad a meglévő fajták szigorú szelekcióval történő célirányos, tudatos tenyésztése. Ehhez viszont nagyon fontos lenne tudni hosszabb távon a piac igényeit. Nem szerencsés, hogy a piac igénye időről időre változik, mivel egy bizonyos tenyésztési cél eléréséhez időre van szükség, sokszor egy emberöltő sem elegendő.
Van-e érdemi különbség genetikai szempontból húskihozatalban, takarmányhasznosításban, alkalmazkodóképességben a hazainak a nyugat-európai állományokhoz képest?
– A nem Magyarországon kitenyésztett fajták ezen tulajdonságaiban jelentős különbséget nem lehet felfedezni a kitenyésztő országhoz képest. Ez azért van, mert a külföldi fajták esetében rendszeresen használunk a fajta őshazájából importált magas genetikai értékű apaállatokat. Esetleg a különböző tartási körülmények és környezeti hatások eredményezhetnek nagyobb különbséget akár pozitív, akár negatív irányban. A hazai fajtáink termelési tulajdonságait nem tudjuk összehasonlítani, mivel ezeket külföldön inkább csak hobbicélra tartják. Erre példa, hogy a Magyarországon megrendezésre kerülő 2023-es atlétikai világbajnokság után a Youhuu névre hallgató rackajuh-kabala annyira megtetszett a brit közönségnek, hogy valódi tenyészállatokat is vittek haza.
A juhok in situ génmegőrzési támogatásának mekkora manapság a jelentősége, mennyien élnek ezzel a támogatással?
– A fajták biztonságos fennmaradásához és genetikai sokszínűségének megőrzéséhez szükséges a támogatás. Legtöbb őshonos fajta báránya nem kimondottan exportképes. Mivel ágazatunk árbevételének legjelentősebb része bárányértékesítésből származik, ezért az itt kieső bevétel támogatásból pótolható. A juhtartók jelentős része igényli és él ezen jövedelem-kiegészítéssel.
Mit jelent ma a jó tenyészállat, és mennyiben változott ennek a fogalma az elmúlt 10-20 évben?
– Számomra a jó tenyészállat legfontosabb ismérve, hogy betegségektől mentes legyen. Csak az egészséges állat tud megfelelő színvonalon termelni. Ezen tulajdonság az utóbbi években még inkább felértékelődött, mivel egyre több betegség fenyegeti juhainkat. A következő fontos tulajdonság a genetikai képesség. Ennek kihasználásához viszont nagyon fontos a jó környezeti hatás (takarmányozás, tartástechnológia). Amennyiben egy fajta igényeit nem tudjuk kellőképpen kielégíteni, abban az esetben a termelési mutatói csökkenhetnek. Véleményem szerint a termelési mutatókat 20-30 százalékban, a genetikai képesség és 70-80 százalékban a tartási körülmények határozzák meg. Nem utolsósorban kiemelném még az alkalmazkodóképességet, mivel a juh egy olyan faj, amely élete nagy részét a szabadban tölti.
