A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok nemcsak a terméshozamokra, hanem a szántóföldi növénytermesztési ágazat gazdasági fenntarthatóságára is hatással vannak. Egy szerbiai tanulmány azt vizsgálta, hogyan alakult a búza- és kukoricatermesztés eredményessége 2014 és 2024 között, és hogy a közvetlen agrártámogatások elegendők voltak-e a rövid távú gazdasági stabilitás megőrzéséhez az aszályos években. A tanulmányt a belgrádi Agrárgazdasági Intézet, valamint az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának kutatói készítették.
A kutatók a terméseredményeket, az értékesítési árakat, a változó költségeket és a hektáronként kifizetett közvetlen támogatásokat elemezték. Emellett 15 meteorológiai állomás 1995–2024 közötti adatai alapján, a SPEI aszályindex segítségével értékelték az aszály intenzitását. Az elemzésben a rövid távú gazdasági fenntarthatóságot a fedezeti hozzájárulás alapján ítélték meg, vagyis azt vizsgálták, hogy a termelési érték és a támogatások együttesen fedezik-e a változó költségeket.
Az eredmények alapján 2017 és 2024 volt a két legsúlyosabban aszályos év, 2022-ben közepes, 2015-ben és 2021-ben pedig enyhébb aszályt azonosítottak. A különbség azonban jelentős volt a két kultúra között. A búza hozama csak gyenge korrelációt mutatott az aszályindexszel, míg a kukorica esetében a júniusi, júliusi és augusztusi vízhiány és a terméshozam között nagyon erős, statisztikailag is igazolható összefüggést találtak.
Kukorica számokban
Ez a terméseredményekben is jól látszott. A kukorica átlaghozama a rekordnak számító 2020-as 7,9 t/ha-ról 2021-re 5,9 t/ha-ra csökkent, míg 2017-ben mindössze 4 t/ha termett. A kutatók szerint a nyári csapadékhiány és a magas hőmérséklet a kukorica kritikus fejlődési szakaszaival (virágzás, szemtelítődés) esik egybe, ezért ez a kultúra jóval érzékenyebb a szárazságra, mint a korábbi vegetációs ciklusú őszi búza.
A gazdasági elemzés szerint a búzatermesztés minden vizsgált évben pozitív fedezeti hozzájárulást ért el. Ez azt jelenti, hogy rövid távon a termelés gazdaságilag fenntartható maradt, és a közvetlen támogatások minden évben javították az eredményt. A szerzők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a hektáronkénti támogatások összege erősen ingadozott: 2016-ban mindössze 32,48 euró, 2024-ben viszont már 239,14 euró volt.
A kukoricánál jóval nagyobb volt a gazdasági kitettség. 2017-ben az aszály miatt a hozam 45,2%-kal csökkent az előző évhez képest, és a változó költségek meghaladták a piaci értékesítési bevételt. A közvetlen támogatások mérsékelték ugyan a veszteséget, de nem tudták pozitív tartományba fordítani a fedezeti hozzájárulást.
