0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 31.

Galagonya, a puszták és mezők piros ékszere

A galagonya hazánkban szinte mindenhol előfordul, nagyon dekoratív növény, mindenki ismeri, de mégsem kap akkora figyelmet, amelyet megérdemelne.

Tavasszal dúsan nyíló virágaival díszít, almatermésű bogyói pedig ősszel és télen színezik a tájat. Jól tűri a szárazságot, de mégsem ültetik tömegesen a kertekben.

A rózsafélék családjába tartozó tövises cserje vagy kisebb fa, magassága általában 2-10 méter. Levelei karéjosak, fényes zöldek, virágai fehérek, ritkábban rózsaszínek. Tavasszal – április elején, közepén – tömegesen virágzik; almatermés típusú bogyószerű termése ősszel érik. Sövényekben, erdőszéleken és bokros területeken gyakran találkozhatunk vele.

galagonya
Fotó: Molnár Péter

Ágai tövisesek, ezért természetes védősövényként is használják. A galagonya sok madárfaj számára fontos táplálékforrás ősszel és télen, míg sűrű, tüskés ágrendszere biztonságos fészkelőhelyet nyújt számukra. Friss hajtásait a szarvasok is kedvelik.

Angliában hagyományosan galagonyasövénnyel választották el a legelőket. Amikor megnőtt, baltával megvágták az egyik oldalát úgy, hogy eldőljön, de ne pusztuljon el, majd amikor újra megnőtt, akkor a másik oldalra döntötték meg. Idővel a közepe is benőtt, így aztán nagyon szép, áthatolhatatlan kerítést kaptak.

galagonya kép
Fotó: Molnár Péter
A galagonyát a népi gyógyászatban szívgyógyszerként használják, jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Hatóanyagát a növény leveléből, virágából vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki.

Sok flavonoidot tartalmaz. Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszes szívre, javítja a szívizomsejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. Emellett értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, segít a vérkeringési problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását.

A nemzetség rendkívül fajgazdag, a Kárpát-medencében négy fajt találhatunk:

• egybibés galagonya

• fekete galagonya

• rózsaképű galagonya

• cseregalagonya

Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: