0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 9.

14 ezer medvét lőttek ki – de vajon ez a megoldás?

Tavaly 13 embert öltek meg medvék Japánban, miközben az erdőkben egyre kevesebb a természetes táplálék. A kialakult konfliktus miatt a hatóságok több mint 14 000 medvét ejtettek el, ami komoly aggodalmat keltett a természetvédők körében.

A kilövések nem oldották meg a problémát

Ráadásul a tömeges irtás sem oldotta meg a problémát. 2025 áprilisa óta újabb hat ember halt meg medvetámadásban, és több mint 35-en sérültek meg legalább kilenc prefektúrában. A kormány ennek ellenére további 8800 medve kilövését tervezi a jelenlegi pénzügyi évben.

A japán intézkedések nemzetközi összehasonlításban is rendkívül szigorúak. A legtöbb országban, például Kanadában, Oroszországban és az Egyesült Államokban a medveállomány kevesebb mint 10 százalékát vadásszák le, és az ott élő fajok egyike sem számít veszélyeztetettnek. Svédország és Szlovénia közelíti meg Japán arányait: Svédország 2024-ben barnamedve-állományának mintegy 20 százalékának kilövését engedélyezte, Szlovénia pedig tavaly hasonló arányú gyérítést hagyott jóvá.

A szakértők szerint azonban nem biztos, hogy Japán helyzete valóban olyan egyszerű, mint ahogy azt a kormányzati adatok sugallják.

A medvéket rendkívül nehéz megszámolni, mivel magányosan élnek és hatalmas területeket járnak be. Japán utoljára 2011-ben végzett részletesebb felmérést, akkor 13 000–21 000 örvös medvét becsültek.

Azóta a hivatalos becslés 42 000-re emelkedett, de új országos vizsgálat nem készült. Egy most indított felmérés várhatóan három évig tart.

A helyzet iróniája, hogy a medveprobléma részben éppen a természetvédelmi sikerek következménye. Az 1970-es évektől az örvös medvék Japán legnagyobb szigetén, Honsún visszafoglalták korábbi élőhelyeik jelentős részét. Közben az emberek tömegesen költöztek a falvakból a városokba, a korábban művelt területek pedig ismét erdővé váltak. Így a medvék korábban felszabdalt élőhelyei újra összeköttetésbe kerültek egymással, és az állomány gyarapodhatott.

A klímaváltozás csak ront a helyzeten

Most a növekvő medvepopuláció egyre kevesebb táplálékot talál az erdőkben. A klímaváltozás miatt pusztul az erdőket alkotó mongol tölgy, ormányosbogarak dézsmálják a makktermést, a japán fehérbükk terméshozama jelentősen romlott, és a beporzók eltűnése miatt kevesebb bogyó terem. Az éhes medvék ezért egyre gyakrabban keresnek élelmet az emberek közelében.

erdő japán medve táplálék
Illusztráció
Fotó: Kanenori, Pixabay

A természetvédők szerint a vadászat helyett megelőző intézkedésekre lenne szükség. Ilyen lehet az elhagyott gyümölcsösök kezelése, a házak közelében található gyümölcsfák eltávolítása, kerítések kiépítése, illetve bizonyos esetekben a medvék ideiglenes etetése, hogy a rossz termésű években is az erdőben maradjanak.

Észak-Amerikában végzett kutatások szerint a válogatás nélküli vadászat hosszú távon gyakran nem csökkenti a konfliktusokat. Hatékonyabb megközelítés, ha csak a kifejezetten problémás egyedeket távolítják el.

A japán környezetvédelmi minisztérium 2025 novemberében új tervet is bemutatott a medvekárok megelőzésére. Ebben szerepel a medvék elűzése, kerítések telepítése, a lakóházak körüli gyümölcsfák eltávolítása és a hatóságok felkészítése a medvetámadásokra.

Karuizawában mindeközben a Picchio módszere továbbra is működőképesnek tűnik. A szervezet szerint 2015 óta senkit sem támadtak meg medvék a környék falvaiban, miközben a szakemberek továbbra is a megelőzésre és az állatok békés elriasztására törekednek. A történet így komoly kérdést vet fel: az emberek biztonságát valóban a medvék számának drasztikus csökkentése garantálja, vagy inkább azt kell megtanulnunk, hogyan élhetünk együtt velük?

Forrás: The Guardian