Napjainkban a kárpátaljai szőlőtermesztés erősen tagolttá vált. Míg két nagyobb gazdaság – 270, illetve 160 hektár – viszi a prímet, s találunk néhány 10-40 hektáros ültetvényt, a jellemző birtoknagyság 2-5 hektár között mozog. Mivel nincsen állami támogatás a szőlő telepítésre, így elmaradt állami szabályozás is.

„Míg a gazdák maguk finanszírozzák a szőlőültetést, addig nekik csak ne mondják meg, hogy milyen fajtát válasszanak. Ennek köszönhetően, ami a világon létezik szőlőfajta, nálunk megtalálható. A régi magyar fajták, Furmint, Hárslevelű, Szerémi zöld, Királylányka, Bakator mellett ott vannak a világfajták, a Chardonnay, a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot, a Pinot noir., azon kívül a Szovjetunió hozadékai, mint a Saperavi, Ukrajnának köszönhetően a Golubok, az Odeskij Csernij, a Livodijszkij Csornij… Széles a repertoár”- tette hozzá.

Sokkal jobban bírják a szélsőségeket, mint az új nemesítések

Varga István mesélte, a helyi borlovagrend összeült, találják ki, melyik fajta legyen a zászlós boruk. A gazdák egyik fele a Traminire szavazott, a másik az Ottonel muskotályra, és nem találtak egy olyan fajtát, amelyik minden borosgazdánál megtalálható, így lett a Királylányka a zászlós bor, pedig csak három borlovagnak van belőle szőlője. Ugyanígy lehetett volna Furmint, vagy a Hárslevelű. A klímaváltozás azt mutatja, hogy a régi és a magyar vagy magyar származásúnak gondolt fajták sokkal jobban bírják a szélsőségeket, mint az új nemesítések.

A Beregi rózsás onnan került vissza, a Tramini rokona, rózsaszínes, pinkes beütésű bogyókkal, az elmúlt évben az egyik helyi gazda már készített belőle bort. De újra telepítettek Bakatort is, Kárpátalján ez a fajta is jól érzi magát, sőt a klímaváltozás egy kicsit kedvez neki, mert jellemzően alacsony cukrot gyűjt, jó savakkal érik be.

”Sajnálatosan az idei év különösen extrém volt Kárpátalján, a tavaszi fagyok minket is érintettek. A meredek, nehezen művelhető hegyoldalakból több gazda leereszkedett a hegyek lábához, vagy sík részre telepített szőlőt. Ott a korán kihajtott növényeket a tavaszi fagy károsította, a hegyoldalban kevésbé. Ez volt az első csapás. A szőlő ugyan bírja a szárazságot, de azt, hogy már nem egy évet kell elviselnie, hanem három éve csapadékhiánnyal kell szembesülni, már megérzi.

Ha azt vesszük figyelembe, hogy 4 évvel ezelőtt augusztusig esett nálunk 800 milliméter eső, az idei évben ez 240 milliméter januártól augusztusig. Ez egyértelműen látszik a tőkéken, ahol kis terhelés mellett is vannak visszamaradott, fonnyadt fürtök, aprók maradtak a bogyók, vastag a héj, kicsi a lékinyerés. A zöldmunkán sokat kellett változtatni, lassan már ott tartunk, hogy a lusta gazda jár jobban, aki nem tetejezi a szőlőt, nem levelezi ki a fürtzónát, mert ezzel tudja egy kicsit védeni a termést.

Ám ez még nem elég, július végén erős vihar és jégeső is végigsepert nálunk”- sorolta a gondokat a szakember. A jégeső hatására sérültek a bogyók is. Szerencsére a sebzések gyorsan beszáradtak, a gombák nem szaporodtak fel a szőlőben, a gazdák többsége a jégeső utáni nap gombaölő szerrel védekezett, így a rothadási folyamatnak sikerült elejét venni. Ugyanakkor a fürtöket leverte a tőkéről, a sérült bogyókban nem lesz cukortartalom.

Sokkal hamarabb megjelent a fitoplazma

Amikor a szőlő aranyszínű sárgaságáról kérdeztem, elmondta, az első körben több gazdánál helyeztek ki sárgalapokat, hogy megfigyelhessék az amerikai szőlőkabóca imágóit. A tüneteket is vizsgálják, gyanús tőkét már többet talált, de nem sikerült egyértelműen beazonosítani.

Amit előnynek tart, hogy nincs Kárpátaljához közeli magyar borvidék, s ez lassítja a betegség terjedését. Amerikai szőlőkabócát ugyan találtak, csak a mennyisége volt kérdés, tapasztalatuk szerint jelen van, nem túl nagy egyedszámban. Rovarölő szerekkel is egy kicsit jobban állnak, mint az Unióban, mert többfélét engedélyeznek náluk, ami lehetővé teszi a szerrotációt.

„Ami problémát jelent, nagyon sok ukrán nemesítésű csemegeszőlőt ültetnek mostanában vidékünkön, gyönyörű, nagy fürt, csak egy a gond, ahol ezeket a fajtákat nemesítik, sokkal hamarabb megjelent a fitoplazma, amit nagy valószínűséggel nem Magyarországról fognak behurcolni, mert a határ átjárhatatlansága miatt onnan szőlőoltvány nem érkezik. Beszéltem olyan gazdával, akinek Odesszából származott a szőlője, és kipusztult. Elmondása alapján, ha nem is teljes biztonsággal, de beazonosítható a szőlő aranyszínű sárgasága. Félek attól, hogy onnan fog bejönni a fitoplazma”- fogalmazta meg véleményét a több, mint két hektár szőlőültetvénnyel rendelkező szőlész-borász.

Ez természetesen a forgalmazott borárakban is megmutatkozik. A legolcsóbb elfogadható minőségű folyóbor literjét átszámolva ezer forintért lehet megvenni, a gazda nem adja drágán, mert nincs piaca. A másik gond, hogy főleg fesztiválokon, tömegrendezvényeken értékesített, és mivel ezek a háború miatt kiestek, nyomott áron árulja. „Békeidőkben” az átlagár literenként 2000 forint volt, de innen indult a palackár, amely akár 5000-ig is felment.