Ezek egyike annak a kutatásnak az eredményei, amely a világ leghosszabb ideje zajló, élő vadállatok műanyagfogyasztását vizsgáló tanulmánya. A kutatás az ausztráliai Lord Howe-szigeten zajlik. Az Adrift Lab tudósai immár 15 éve mossák át fiatal változékony vészmadarak (Ardenna pacifica) gyomrát, és megmérik, mennyi műanyagot találnak bennük – írja a Phys.org.

A madarak halálos „étrendjének” oka az, hogy szüleik a nyílt óceánban úszó műanyaghulladékot tápláléknak nézik, majd amikor visszatérnek a partra, ezt adják enni fiókáiknak. 2011-ben egy madár gyomrában 276 műanyagdarabot találtak, amelyek együttes tömege 64,1 gramm volt.

Ez a rekord több mint egy évtizeden át fennállt. 2023-ban azonban már több mint 400 műanyagdarabot találtak egy fiatal vészmadárban. A rekord azóta minden évben megdőlt, és elérte a maximumot: egyetlen madárban 894 műanyagdarabot találtak, összesen 64,2 gramm tömegben.

Egyre több műanyag jut az óceánokba

Ahogy egyre nagyobb mennyiségű hulladék kerül a világ óceánjaiba, úgy nő a madarakban talált mennyiség is. A szennyezés mértéke azonban területenként és időszakonként jelentősen változhat, miközben a témát vizsgáló kutatások száma és időtartama korlátozott. A kutatók szerint mindez rámutat a hosszú távú kutatások szükségességére, valamint arra, hogy mennyire fontos az adatok digitális megosztása és hozzáférhetővé tétele.

A kutatók az általános, pontosan nem azonosítható műanyagdarabok mellett azt is megfigyelték, hogy egyre nagyobb arányban fordulnak elő a műanyagiparban használt műanyaggyanta-pelletek, az úgynevezett nurdle-ök, melyek alapanyagként szolgálnak a gyártáshoz, valamint a palackkupakok.