0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 21.

A hőhullámok időpontja is számít a terméshozamnál

A Journal of Experimental Botany szaklapban nemrég publikált kutatásból kiderült, hogy a gabonafélék esetében nem mindegy, mikorra esik egy hőhullám.

A virágzás előtti forróság sokkal jobban megviseli őket, mint a későbbi. Azonban a vegetációs időszak elején megjelenő hőhullám akár egy bizonyos védettség kialakulásához is vezethet a későbbi ilyen események alatt – írja a Phys.org.

A spanyolországi Katalóniában található Lleida Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy a hőhullámok intenzitása, gyakorisága és a búza virágzásához viszonyított időzítése miként befolyásolja egymással kölcsönhatásban a búza terméshozamát a tenyészidőszak során.

Gyakoribb hőhullámok: fel kell készülnünk

A hőhullámok világszerte egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, időtartamuk pedig egyre inkább átnyúlik a búza tenyészidőszakának különböző szakaszaiba. Ez azért különösen fontos, mert a virágzás a búza fejlődésének egyik meghatározó szakasza: ekkor a növény a szemek kialakításáról fokozatosan áttér a szemek tömegének növelésére.

búza gabona aratás betakarítás
Illusztráció
Fotó: Pexels
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a búzában a hőhullámok által okozott károk nemcsak a hőhullám intenzitásától függnek, hanem attól is, hogy mikor következik be, illetve hogy a növényt érte-e már korábban hőhullám az adott tenyészidőszakban.

„A legtöbb korábbi tanulmány a hőstresszt egyetlen eseményként vizsgálta, ráadásul ellenőrzött körülmények között, nem pedig szántóföldi környezetben” – mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Gustavo Slafer. „Azt vizsgáltuk, hogy egy korábban bekövetkező hőhullám megváltoztathatja-e azt, ahogyan a búza egy későbbi hőhullámra reagál a szaporodási fejlődés során.”

Szántóföldi kísérletek két búzafajtával

A szántóföldi kísérleteket két tenyészidőszakon keresztül, két modern búzafajtával végezték. A két fajta a hőhullámokra hasonlóan reagált, annak ellenére, hogy eltérő módon építették fel a hozamukat.

A hőhullámokat úgy modellezték, hogy a búzát átlátszó sátrakban termesztették. Ezekben az üvegházhatáshoz hasonló folyamat révén naponta megemelkedett a hőmérséklet. A virágzás előtti és a virágzás utáni kezeléseknél egységesítették a növényeket érő relatív hőterhelést, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek.

A hőterhelést az egyes órákban mért többlethőmérséklet összegeként határozták meg: azt vizsgálták, hogy a hőmérséklet egy átlagos naphoz képest mennyivel és mennyi ideig haladta meg a kontrollkezelésben mért értékeket. Különös hangsúlyt kapott a 32 °C feletti hőterhelés.

Forrás: Phys.org