A KÁN Egyetemi Napok szeptember 26-i programjában a díjátadókat követően a húsmarhatenyésztés képviselői a MATE Kaposvári Campusának tanácstermében folytatták a szakmai eszmecserét. A Húsmarhatartás változó környezetben – Alkalmazkodás a legelőtől gazdaságig című tanácskozást dr. Szabó Ferenc, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének elnöke moderálta.
A szakmai program négy, egymástól eltérő nézőpontból közelített ugyanahhoz a kérdéshez: hogyan tud alkalmazkodni a húsmarhaágazat ahhoz a környezethez, amelyben egyszerre változik az éghajlat, a szabályozás, a támogatási rendszer, az állategészségügyi helyzet, a technológia és a fogyasztói gondolkodás.
A legelőre a rendszer részeként kell tekinteni
Elsőként dr. Márton István, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója beszélt a húsmarhatartás alkalmazkodási lehetőségeiről. Előadásának középpontjában az aszálytűrő gazdálkodás, a regeneratív legelőgazdálkodás és a talaj vízmegtartó képességének javítása állt.
Ebben meghatározó szerepe van a szervesanyag-tartalomnak. Márton István szerint a talaj humusztartalmának növelése nemcsak a talaj szerkezetét javítja, hanem a vízmegtartó képességet is növeli. Ezért a gazdálkodásban nem pusztán a hozam maximalizálását, hanem a talaj állapotának hosszú távú javítását is figyelembe kell venni.
A regeneratív legelőgazdálkodás ennek megfelelően más szemléletet képvisel. Az előadó négy fontos alapelvet emelt ki: a legeltetés időzítésének és intenzitásának megváltoztatását, a hosszabb pihentetési időszakot, a folyamatos növényborítást, valamint az inputanyagok és a gépi ráfordítások mérséklését.
A rövid ideig tartó, intenzívebb legeltetést hosszabb pihentetési idő követi. Ennek célja, hogy a növényzetnek legyen ideje regenerálódni, miközben az állatok trágyája és vizelete közvetlenül visszakerül a rendszerbe. A húsmarha így nem egyszerűen takarmányt fogyaszt, hanem a tápanyagkörforgás egyik fontos elemévé válik.
Márton István szerint az egész éves vagy a jelenleginél hosszabb legeltetési időszaknak gazdasági előnyei is lehetnek.
Az előadó az észak-amerikai gyakorlatot is példaként hozta, ahol egyes térségekben a legelő és a szántóföld váltakozó használata régóta része a gazdálkodási rendszernek. Magyarországon is érdemes lehet megvizsgálni, hogy bizonyos területeken miként lehetne rugalmasabban kezelni a legelő, a kaszáló és a szántó szerepét.
A technológia ebben is új lehetőségeket kínálhat. Az előadásban szó esett olyan rendszerekről, amelyek műholdas helymeghatározás segítségével teszik lehetővé az állatok legeltetésének szabályozását, akár virtuális kerítések alkalmazásával. Ez a munkaerőigényes legeltetési rendszerekben jelenthet új megoldást.
A húsmarha tehát ebben a megközelítésben nem csupán a legelő hasznosítója, hanem a talajállapot javításának, a szénmegkötésnek, a tápanyagok körforgásának és a gazdaság költségcsökkentésének is egyik eszköze lehet.
