Öt irányból változik a környezet
A következő előadó, dr. Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a változó környezetet nem szabad kizárólag az időjárás változására szűkíteni.
Öt olyan területet emelt ki, amely együttesen alakítja a húsmarhatartás jövőjét:
- a politikai és szakpolitikai környezetet,
- a természeti környezetet,
- a társadalmi változásokat,
- a gazdasági környezetet ésa technológiai fejlődést.
Az államtitkár szerint az állattenyésztés és ezen belül a húsmarhatartás társadalmi láthatósága is fontos kérdés. Az ágazatnak meg kell tudnia mutatni, hogy milyen értéket állít elő, és milyen szerepe van az élelmiszer-ellátásban.
Ehhez kapcsolódik az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy kérdése is. Búza László példaként az antibiotikum-használatot és az antimikrobiális rezisztenciát emelte ki. Érvelése szerint a hazai állattenyésztésnek az állategészségügyi eredményeket és az ezekből fakadó előnyöket is jobban meg kell mutatnia a fogyasztóknak.
A klímaváltozás, a hőstressz, a szárazság és az újonnan megjelenő vagy terjedő állatbetegségek miatt olyan állatokra van szükség, amelyek ellenállóbbak a változó körülmények között.
A genetikai szelekció felgyorsításában a genomikai vizsgálatoknak is lehet szerepük. Az előadó olyan nemzetközi példákat említett, ahol a betegségekkel vagy a szárazságtűréssel összefüggő genetikai tulajdonságok feltárására és a tenyésztési programokba történő beépítésére egyre nagyobb figyelmet fordítanak.
A technológiai fejlődés ugyanakkor nemcsak a genetikában jelenik meg. Az adatgyűjtés, a digitális rendszerek és a precíziós technológiák a gazdaság működtetésében is egyre fontosabbá válhatnak. A kérdés az, hogy ezekből miként lehet olyan gyakorlati tudást létrehozni, amely valóban segíti a gazdálkodói döntéseket.
A támogatás akkor ér célba, ha időben megérkezik
A szakmai tanácskozás támogatási kérdésekkel foglalkozó előadója dr. Bardi Anett, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője volt. Előadásában elsősorban azt mutatta be, hogyan dolgozza fel a Kincstár az egységes kérelem keretében benyújtott támogatási igényeket, és milyen változások történtek a kifizetések gyorsítása érdekében.
Mint elmondta, a kérelmek között vannak egyéves, illetve többéves kötelezettségvállalással járó jogcímek. Ez utóbbiak közé tartozik a húsmarha állatjóléti támogatás is.
A Kincstár célja, hogy a kérelmek feldolgozása minél pontosabban és gyorsabban történjen, hiszen a támogatások időben történő kifizetése a gazdaságok működésében közvetlenül érzékelhető tényező. A 2025-ös kérelmek feldolgozásánál például csökkentették a helyszíni ellenőrzések arányát, ami hozzájárult a kifizetések felgyorsításához. Emellett proaktívabb ügyfélszolgálati gyakorlatot is bevezettek, amelynek része, hogy a gazdálkodókat hamarabb keresik meg az adategyeztetést igénylő problémák miatt.
A többéves konstrukcióban az adott évre vonatkozó kifizetési igényt külön kell benyújtani. Bardi Anett adatai szerint a húsmarha állatjóléti támogatásnál 1277 kérelem érkezett be, ezek közül 798-at már lezártak, és nagyságrendileg 5 milliárd forintot fizettek ki. A fennmaradó kérelmek feldolgozása is folyamatban volt a tanácskozás idején.
A támogatási rendszer tehát nemcsak a jogcímekről szól, hanem arról is, hogy a gazdálkodók milyen gyorsan és kiszámíthatóan jutnak hozzá az őket megillető forrásokhoz.
