A közös gazdálkodás időt ad mindkét generációnak
Az ír példák különösen jól mutatják, hogy a tulajdonjog átadása nem feltétlenül az első lépés. A bemutatott esetben egy gazdálkodó lányai nem akarták átvenni a gazdaságot, ezért egy közvetítő szolgáltatás segítségével kerestek utódot. Nyolc lehetséges átvevő jelentkezett, végül kiválasztották azt, akinek a tervei a legjobban illeszkedtek a gazdasághoz. A felek ezt követően hét hónapon keresztül egyeztették a munkamegosztást, a költségeket, az állatállományt, a feladatokat és a döntési jogokat, majd partnerséget hoztak létre. Az ilyen fokozatos lefutást támogató megoldások egyik előnye, hogy az átadónak nem kell egyik napról a másikra feladnia a gazdaságot, a fiatal pedig időt kap a gyakorlati tudás és a döntési tapasztalat elmélyítésére. Írországban például 3–10 éves időtávra létrehozott partnerségi formák is működnek, Franciaországban pedig egyéves „próbatársulás” is lehetőséget ad arra, hogy az együttműködés még a végleges döntés előtt kipróbálható legyen.
A pénz mellett a humán oldalra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni
Weisz Miklós, az AGRYA-PVSZ képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal gazdákat nagyobb gazdaságméret, magasabb munkaerő-egységre vetített hozzáadott érték és nagyobb beruházási aktivitás jellemezi. A támogatások fontosságát ugyanakkor ő sem vitatta. A hangsúly szerinte azon van, hogy a támogatás ne váljon a generációváltási politika kizárólagos eszközévé. A magyar gazdaságátadási folyamat három eltérő csoportban jelenik meg: a nagyobb, szervezett jogi formában működő gazdaságoknál technikailag egyszerűbb lehet az átadás; a közepes, családi gazdaságoknál korábban komolyabb volt a felkészültségi hiány; a legkisebb gazdaságoknál pedig sokszor szinte észrevétlenül történik meg a megszűnés vagy egy másik gazdaságba való beolvadás. A prezentációban szereplő, korábbi uniós adat szerint az EU-28-ban napi 1000 gazdaság szűnt meg, ami éves szinten 300–400 ezer gazdaság eltűnését jelentette. Az előadó külön jelezte, hogy ez a dia mintegy 10 évvel korábbi adatot mutat, így ez történeti nagyságrendként értelmezendő.
Weisz Miklós előadásából kiderült, hogy a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogyan kerülhet a beruházások és támogatások mellé valódi súllyal a tudás, a tanácsadás és az együttműködés.
Mentorhálózat és gazdaságátadási „obszervatórium” jöhet
A rendezvényen bemutatott javaslatok között szerepelt egy úgynevezett „fiatal gazda obszervatórium” létrehozása is. Ennek célja nem újabb támogatási forma lenne, hanem a gazdaságátadási folyamatok követése, az érintettek összekapcsolása és a problémák kezelése. A javaslat szerint szükség lenne egy olyan mentorhálózatra, amelyben olyan szakemberek segítenének, akik maguk is ismerik vagy végigcsinálták a gazdaságátadás folyamatát. A mentorok az átadók, az átvevők, az új belépők és más érintettek számára is személyre szabott segítséget nyújthatnának, miközben az obszervatórium összegyűjthetné és elemezhetné a visszatérő problémákat.
