Napokra helyben maradt az alacsony nyomású rendszer
A helyzet súlyosságát elsősorban annak tartóssága adta. A zavar fokozatosan levált a fő légköri áramlásról, és egy levált magaslégköri alacsony nyomású rendszer alakult ki Délkelet-Európa és a Földközi-tenger keleti része fölött.
Az ilyen levált rendszerek akár több napig is szinte egy helyben maradhatnak, mert leválnak a nyugati áramlási zónáról, ezért a magaslégköri futóáramlás már nem sodorja őket gyorsan kelet felé.
Most is ez történt. Miközben a mediterrán térségben több napon át fennmaradt az alacsony nyomás, északabbra magas nyomás uralkodott. A kettő között jelentős légnyomáskülönbség alakult ki, amely tartós északi–északkeleti áramlást tartott fenn az Égei-tenger felett.
A meleg tenger tovább fokozta a csapadékképződést
A hideg légtömeg az ekkor még meleg Égei-tenger fölött haladva nedvességgel dúsult, miközben nőtt a légköri instabilitás.
Hasonló légköri helyzetek korábban is rendkívüli esőzéseket okoztak Krétán. A 2019 februárjában kialakult Chioni és Okeanida viharok elemzése szintén azt mutatta, hogy az Európa fölötti magas nyomás, a Krétától délre elhelyezkedő alacsony nyomás és a Déli-Égei-tenger fölött tartósan áramló nedves légtömegek együtt vezettek a szélsőséges csapadékhoz.
Öt nap alatt több mint 840 milliméter eső
Az Athéni Nemzeti Obszervatórium METEO hálózatának 70 krétai mérőállomása alapján szeptember 30. és október 4. között rendkívüli csapadékmennyiségek hullottak.
Samaria térségében, Xyloskalo állomáson több mint 840 milliméter, Anogeia környékén 640 milliméternél is több, a Lasithi-fennsíkon, Tzermiado térségében pedig összesen 448 milliméter csapadékot mértek.
Az elemzés szerint az esemény ismét megmutatta, mennyire fontos a sűrű meteorológiai mérőhálózat. A nagy számú állomás nemcsak a veszélyes időjárási helyzetek követését és a riasztások kiadását segíti, hanem azt is lehetővé teszi, hogy pontos kép készüljön a csapadék területi eloszlásáról és a szélsőséges események valódi léptékéről.
