Szűk keresztmetszet a VÍZ
A hazai öntözéses gazdálkodás zászlóshajójaként Mezőhegyes 16 ezer hektár öntözött területet kezel (az országos kapacitás mintegy 10%-át). Kovács Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy a folyóvizeink vízhozama kritikus: míg idén augusztusra álltak be rendkívül alacsony vízállások a Maroson, addig jövőre ez az állapot akár már júniusban bekövetkezhet. Ez a kockázat nemcsak a ménesbirtokot, hanem a teljes magyar öntözéses növénytermesztést komoly próbák elé állítja. Előadása zárásaként a vezérigazgató hangsúlyozta: a jövőbeli túlélés kulcsa nem az illúziók kergetése, hanem a radikális realizmus.
Szabályozási változások
Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója a változó európai szabályozási környezetről és a hazai vetőmag-minősítési adatokról tartott előadásában részletesen ismertette az Európai Unió készülő, átfogó PRM (növényi szaporítóanyagokat szabályozó) rendeletét. Mint elhangzott, a korábbi irányelveket egy egységes rendelet váltja fel, amely az elfogadását követő négyéves felkészülési időszak után, várhatóan 2030–2031-re állítja át a tagállamokat az új keretrendszerre.
Bár a hagyományos DUS (megkülönböztethetőség, egyöntetűség, állandóság) vizsgálati elvek megmaradnak, fontos előrelépésként megjelennek a fenntarthatósági szempontok (például aszálytűrőség és betegségellenállás) a szántóföldi fajok, a burgonya és a szőlő esetében. A vetőmag-minősítés terén az új EU-s OCR (ellenőrzési) szabályokhoz igazodva a jogszabályi fix százalékok helyett a kockázatalapú ellenőrzés veszi át a főszerepet.
Az előadás hazai statisztikai adatai szemléltették a piaci és területi átrendeződéseket: míg a kukorica vetőmag-előállítási területe drasztikusan lecsökkent (a 2020-as évekbeli 28 ezer hektárról 8 ezer hektár alá), és a bejelentett fajták száma is lekövette ezt a csökkenést, addig más kultúrák – például az őszi káposztarepce és a szója – stabilan magas fajtaszámot mutatnak. A hazai vetőmag-előállítás zsugorodását jól mutatja az is, hogy a hazai szántóföldi termelés visszaesése ellenére a piaci szereplők import alapanyagok bevonásával próbálják fenntartani a vetőmagüzemek hatékony működését és a fémzárolt tételek mennyiségét.
A szarvasi fórumon elhangzott üzenetértékű összegzés szerint a jelenlegi mélypontról csak akkor van út visszafelé, ha a termelők, a fajtatulajdonosok, a hatóságok és az integrátorok feladják a belső versengést, és szoros, őszinte szakmai együttműködésben alakítják ki a magyar vetőmagipar új, klímaálló stratégiáját.
