A nemrég tartott, nagyszabású németországi zöldség-gyümölcs kongresszus egyik előadása erről a témáról szólt Düsseldorfban, két jogi szakértő adott tanácsot a megjelenteknek; ezt dolgozta fel a nemzetközi zöldség-gyümölcs frissáru kereskedelem szaklapja.
Erősebben alá kell támasztani
Nagyon hasonló a helyzet ahhoz a korábbi történethez, amikor a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások használatában vágott rendet az európai uniós jogalkotás, még egy 2006-os és egy 2012-es rendelettel. (Nagyjából úgy foglalható össze röviden, hogy azóta nem írhatja bárki találomra a termékére, hogy pl. „jót tesz a szívnek”, csak ha a termék tartalmaz – vagy épp nem tartalmaz – valamilyen konkrét összetevőt, aminek köszönhetően az említett előny bizonyítottan fennáll. Ezt általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokra kell alapozni.)
A „fenntartható”, „környezetbarát”, „biológiai alapú” vagy „klímasemleges” kifejezések ma már ugyanilyen erős hívószavaknak számítanak Európa-szerte, és most jutott el oda az uniós jogalkotás, hogy ezeknek a használatát is hasonló keretek közé kell terelni.
Az (EU) 2024/825 irányelv jelentősen szigorítja a fogyasztókat megtéveszteni képes kijelentésekkel kapcsolatos szabályokat, egyebek között a környezeti/„zöld” állítások és fenntarthatósági címkék használatát. Az irányelvet a magyarországi jogba is átültették, és nálunk ugyanúgy a 2026. szeptember 27. után előállított termékekre vonatkozóan kell betartani a rendelkezéseket, mint Németországban. Vagyis számunkra is fontosak a konferencia két előadójának tanácsai.
Védi a fogyasztót a „zöldre festéstől”
Az (EU) 2024/825 irányelv nemzeti jogba átültetésével a környezetvédelmi reklámokra vonatkozó követelmények lényegesen konkrétabbá válnak, az általános, környezetvédelmi jellegű állítások pedig többé nem megengedettek. Az új előírások célja a fogyasztók védelme a félrevezető környezetvédelmi állításoktól és az úgynevezett „zöldre festéstől” („greenwashing”) – hangsúlyozták a düsseldorfi kongresszuson a szakértők.
A zöldség-gyümölcs ágazatban érdekelt cégek számára ez különösen a termékcsomagolások, címkék, reklámanyagok és a fenntarthatósági kommunikáció terén releváns.
A klímasemlegesség terén is szigorúbbak a követelmények. A kibocsátások puszta kompenzálása – például tanúsítványok vagy éghajlatvédelmi projektek révén – már nem elegendő a vonatkozó reklámüzenetekhez.
Jól gondoljuk át, mit állítunk
Másik fontos terület a környezetvédelmi címkék és a fenntarthatósági pecsétek. A saját fejlesztésű logók vagy kitalált pecsétek problémásak lehetnek, ha a fogyasztókban egy elismert környezetvédelmi címke vagy független tanúsítvány benyomását keltik. A jövőben ezért egyre nagyobb szerepet kapnak az átlátható és nyomon követhető tanúsítási rendszerek.
Az új előírások szerint különös figyelmet érdemelnek továbbá a jövőbeli környezetvédelmi teljesítményekre vonatkozó ígéretek is.
Az előadás egyértelművé tette: az ágazatban egyre nagyobb jelentőséget kap, hogy jogi szempontból is korrektek-e a csomagolások, címkék és marketinganyagok. A régiós eredetre, az erőforrás-kímélésre, az újrahasznosításra, a CO₂-kibocsátásra vagy a fenntartható termelésre vonatkozó monatokat a jövőben különösen gondosan kell ellenőrizni, hogy pontosan mit állítanak, és hogy az állítás nyomon követhető módon alátámasztható-e.
