Sokan elkövetik a hibát, hogy megörülnek az első – akár már egy-két éven belül is mutatkozó – termésnek, megtartják a szemeket, majd a „szüretkor” (szeptemberben) kibontás után szembesülnek vele, hogy üres a héj, nincs benne a vágyott zöld mag. Ez részben azért van, mert a porzók később válnak ivaréretté. Nem érdemes becsapni a természetet korosabb hím fa ültetésével, mert a fejletlen termős fák akkor is rendszerint üres héjakat „teremnek”. Ha mégis valódi terméseket kötnek, akkor az a fácska növekedését nagyon visszaveti.

A pisztácia, mivel hosszú életű fa, ezért hosszú életű társaihoz (dió, házi berkenye stb.) hasonlóan nem sieti el a terméshozást. És itt nem is csak arról van szó, hogy ne teremne akár már 1-2 kilót is 6-8 évesen, hanem hogy igazán 15 éves kora körül fordul termőre, de akkor is csak 20-25 kg a rekord, csonthéjjal együtt mért mennyiség (rózsaszín burok nélkül).

Ezt a tulajdonságát csak kis részben tudták kicselezni nemesítéssel. És akkor álljon itt az első fajta, ami ezt, bár csak kisebb részben, de tudja: a Sirora, ami ausztrál szelekció. A világfajta továbbra is a Kerman, az USA-ban ebből termesztenek a legtöbbet. Bár vannak új nemesítések is, sajnos kiskerteseknek nem hozzáférhetőek, de akkora különbséget nem is jelentenek, csak nagyüzemi szinten valamennyit.

Menjünk együtt tovább az úton! Én csak úttörő voltam, elindítottam valamit 2016-ban (különös: az első kisebb, 50 fás pisztáciaültetvény csak 2018-ban létesült Horvátországban is, pedig ott már régóta lehetett volna ültetni), most már a többi kertbaráton a sor, hogy beköltöztessék a magyar kertekbe ezt a csodálatos szupergyümölcsöt, szívem és a szív egészségének barátját.

Badics László

A szerzőről

Badics László az első, akinek itthon szabadföldön pisztáciája termett 2018-ban. 2022-ben ismerte meg tevékenységét Magyarország, az összes jelentős és sok kisebb médium a helyszínről tudósított vagy vette át a hírt, miszerint „már” itthon is termeszthető a gyümölcs.

Azóta, de főleg az utóbbi években „berobbant” a növény, mint lehetőség, a szélsőségesen meleg nyaraknak és a dubajicsoki-őrületnek is köszönhetően.

Közösségimédia-oldalának (www.facebook.com/datolyaszilva) több mint 8 ezer követője van, gyakori frissítésekben számol be az újnak nevezett gyümölcstermők gondozásának fortélyairól.