Soha nem volt ennyire felkapott téma a vadászat a közösségi médiában, mint napjainkban. Gyűlöletkeltő posztok, szitkozódó, fenyegető kommentek olvashatók a különböző felületeken, amelyeket a vadászatellenesség és e tevékenység betiltását szorgalmazó vágy szít. Az éremnek azonban minimum kettő, ha nem több oldala van…
A másik oldal(ak) egy tényekre, kutatási eredményekre, hagyományokra, terepi tapasztalatokra, hovatovább vadbiológiára, természetvédelemre, fenntarthatósági szemléletre épülő, jogi keretrendszerrel szabályozott tevékenység: a vadászat, valamint a vadászatot magába foglaló, komplex, tudatos, hosszú távú és rendszerszintű folyamat: a vadgazdálkodás. A közös bennük, hogy aki vadászni szeretne, vagy vadgazda mérnökként képzeli el hivatását, annak erre tanfolyam teljesítésével, illetve középfokú szakmai végzettséggel, vagy egyetemi diploma megszerzésével van lehetősége. Vagyis ismereteinek bővítése, az oktatási anyag megfelelő szintű elsajátítása nélkül ez nem lehetséges.
(Forrás: MATE)
Prof. dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, vadbiológus tudományos szempontokat ismertetve mutatta be napjainkban a vadászat és a vadgazdálkodás szükségszerűségét.
– A vadgazda mérnök képzés legfontosabb célja, hogy ökológiai alapokon elindulva, majd azon belül egy szűkebb résztudományra, a vadbiológiára építve eljussunk oda, hogy a vadállományt, mint megújuló természeti erőforrásunkat hogyan lehet fenntartható módon kezelni, részben pedig, ahol ez lehetséges, hasznosítani.
Kollégáimmal azzal szoktuk a hallgatókat elkeseríteni, hogy ezen a képzésen nem a vadászatról fognak előadásokat hallani, hanem a tudományról, vagyis az ökológiáról. Ezen keresztül haladunk tovább a vadállomány modellezésének, hasznosításának, a vadgazdálkodási eszközök, módszertanok megismerése irányába.
Nemcsak elvesz, ad is
De miért kell ezt tanítani, és egyáltalán, miért van szükség a vadgazdálkodásra? Heltai Miklós a társadalmi szerepvállalásban találja a választ. Vannak olyan fajok, amelyek néhány évtizeden belül tömegesség válhatnak (vagy már az elmúlt évtizedekben tömegessé váltak), és ezek közül több képes az embernek jelentős gazdasági kárt okozni.
Ezen fajok állományának a kezelésében, létszámának szabályozásában, beállításában fontos szerepe van a vadgazdálkodásnak, azon belül pedig a vadászatnak. Akár egyfajta mezőgazdasági termesztést segítő ágazatról is beszélhetünk.
A vadászat a különböző fertőző állatbetegségek visszaszorításában is szerepet kap: veszettség elleni immunizálásban a vadászati jogosultak gyűjtik a mintákat, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megakadályozására diagnosztikai kilövéseket végeznek, és szintén mintát gyűjtenek – ezek pedig olyan lényeges információk, amik alapján következtetéseket lehet levonni többek között a betegség terjedésének irányáról.
