Felesleges szenvedély vagy nélkülözhetetlen szakma a vadászat?

A két évvel ezelőtti száj- és körömfájás-járvány során is a vadgazdálkodók által gyűjtött mintákkal lehetett bizonyítani, hogy a rettegett vírus nem jelent meg a szabadon élő kérődző fajok között. Ezek a tevékenységek a társadalom számára értékelhető és értékmentő példák.

De nem csak közvetlenül avatkozik be a természetbe a vadgazdálkodó, közvetetten is.

mezővédő erdősáv felhő felhőképződés — Élőhelykezeléssel, -fejlesztéssel nemcsak a vadállomány életfeltételeit javítja a vadgazdálkodó, számos védett vagy fokozottan védett fajra is hatással vannak ezek a beavatkozások. (Fotó: MMG Archív)

Próbálják segíteni a vadállományt

– Élőhelykezeléssel, -fejlesztéssel nemcsak a vadállomány életfeltételeit javítja a vadgazdálkodó, számos védett vagy fokozottan védett fajra is hatással vannak ezek a beavatkozások. Azonban sok esetben nehéz helyzetben van a vadásztársadalom, mert ezeken az élőhelyeken általában más emberek, más céllal gazdálkodnak.

Ennek ellenére sokféle módon próbálják segíteni a vadállományt.

Az aszályos években például itatással, táplálékban szűk időszakban takarmány kijuttatásával, vagy ha lehetősége van a vadászatra jogosultnak, vadföldek, vadlegelők létesítésével, amik szintén ezt a célt szolgálják. A felsorolt, élőhelyre hatással lévő beavatkozások ráadásul a vadászható fajok mellett minden más, azokkal egy élőhelyen élő faj életben maradását is segítik.

A szálas- és a szemestakarmány egyaránt elengedhetetlen a téli vadtakarmányozás során — Az aszályos években itatással, táplálékban szűk időszakban takarmány kijuttatásával segítik a vadászok a vadállományt (Forrás: A Mi Erdőnk)

Ha egyet hátralépünk, láthatjuk, hogy a vadgazdálkodás hozzájárul a helyi foglalkoztatás és a vidéki térségek gazdasági életképességnek fenntartásához is. Munkahelyteremtő és -megtartó szerepe megkérdőjelezhetetlen, ennek pedig az egyik legfontosabb alapja a társadalmat leginkább megosztó trófeavadászat.

Ez a tevékenység lokális és térségi szinten is a legtöbb bevételt generálja, amihez hozzáadódik, hogy a vadászvendég a helyi vendéglátás (szálloda, étterem, kulturális programok stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi egy ilyen bérvadászat alkalmával. A trófeavadászatból szerzett bevételt a vadászatra jogosult pedig visszaforgatja vadgazdálkodási tevékenységébe, ami a vadállományt szolgálja.

A vadász sem hibátlan

A vadásztársadalomnak is kritikusnak kell lennie magával szemben. Adódnak olyan hosszú távon nem megvalósított célok, amelyek napjainkra egyes régiókban, térségekben kulminálódtak.

Ahogyan Bóna Szabolcs, az agrártárcát vezető miniszter is kijelentette, nagyvadállományunk – azon belül különösen a gímszarvasé a vaddisznóé – jelentős állománynövekedés után, több térségben túl van a társágazatok tűrőképességén és ez mára számottevő vadkárt, ember–vad, és ember–ember közötti konfliktust eredményez.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA – https://ova.info.hu/) statisztikai adataiból is egyértelmű: az állítás igaz, a probléma mihamarabbi megoldást kíván. Heltai Miklós úgy látja, a kialakult helyzetet mára már elavult megközelítés is okozta.