Akkor azt mondta, az őshonos állatoknak van helyük a hortobágyi pusztán, bár azt elismerte, sajnos ezek nem a „legpiacosabb” fajták.

Körülbelül egy évvel ezután a közösségi médiában adta hírül Konrád, hogy az elepi gazdaságban megszületett Fási Aubrac Vadvirág, az aubrac fajtájú üszőborjú. Azóta pedig sorra a díjazottak között tűnnek fel a kis tenyészet állatai, mert Konrád fontosnak tartja, hogy versenyeken méresse meg tenyészállatait, illetve a bikaborjúkat is szívesebben viszi a központi sajátteljesítmény-vizsgálatra a házon belüli STV helyett.

– Én elkötelezettje vagyok a szürkének, sőt, szinte bármelyik őshonos fajtának vagy fajnak. De azt be kellett látnom, hogy bár az elmúlt két évben még úgy-ahogy kaptunk is pénzt a borjúért, de egyébként nem kereste a piac, nem volt ára. Tulajdonképpen az elmúlt húsz évben örültünk, ha el tudtuk adni a szürke borjút. Ezért folyamatosan kerestem egy olyan fajtát, amely ugyanilyen körülmények között megél, de a piacon könnyebben értékesíthető.

A fajtaválasztást segítette az is, hogy az aubrac nem igényel épületet, technológiát, erős takarmánybázist. Konrádnál ugyanis mindössze egy karám és egy kút volt az az „infrastruktúra”, amellyel kiszolgálta az őshonos állatait. Ez látványosan azóta se változott, mindössze egy féltetős szélfogó épült meg. Persze emellett Konrád vett gépet, mérleget, és az őszre a karámot is átépíti a Franciaországban látottak szerint.

Az aubrac-projekt

– Elindult tehát az aubrac-projekt, tenyész­állatot hoztam be Franciaországból, meg idén márciusban Csehországból is.

A szürke tenyésztését is folytatom, mert az egyesület minden évben tenyészbikának vesz tőlem kisbikát, most épp a B-vonalból valót.

A két szarvasmarhafajtának a megélhetésben játszott szerepe közti különbséget viszont jól szemlélteti, hogy míg a magyar szürke tenyészbika-jelöltet 250 ezer forintért veszi meg a tenyésztőegyesület, addig az aubracot 2 millió forintért vitték el a szabadpiacon, pedig Konrád el sem akarta adni… Igaz, a tenyésztési eredményei kiválóak, a KSTV-ben részt vett bikáját olyan jónak ítélték, hogy a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete letermeltette a spermáját, így ez lett az első hazai tenyésztésű aubrac bika, amelynek köztenyésztésben van a spermája.

A most született borjú is ilyen: az apja évek óta listavezető, és bár nekem maga az állat nem tetszik, úgy döntöttem, megpróbálom, milyen utód származik tőle.

Konrád eleinte 20 tehenes aubrac tenyészállományban gondolkodott, mert annyit még elbírt volna a legelője, azonban a szerencse mellé pártolt, így a Hortobágyi Nemzeti Parktól haszonbérbe vett egy nagyobb legelőt, aminek köszönhetően negyvenes, szűk ötvenes állományig is fejleszthet.

– Ha éves szinten 10 darab bikát elő tudok állítani abban a minőségben, amit én szeretnék, és eladok évi 10-15 üszőt, akkor mindenképp megéri – vélekedett.