A dán kutatók pontosabb képet szerettek volna kapni a helyzetről, ezért a 2-es típusú cukorbetegséggel élő, a Dániai 2-es típusú diabétesz stratégiai kutatási programjában (DD2) részt vevő felnőtteket kérdőív kitöltésére kérték.
A válaszok alapján három csoportot különítettek el: a valószínűsíthető falászavarral élőket, a szubklinikai tüneteket mutatókat, valamint azokat, akik egyik kategóriába sem tartoztak.
Az első csoportba azok kerültek, akik legalább hetente egyszer kontrollvesztéssel járó falásrohamokat éltek át, és emiatt jelentős lelki megterhelést tapasztaltak. A szubklinikai csoport tagjainál szintén ilyen gyakorisággal jelentkeztek a tünetek, de nem társult hozzájuk számottevő érzelmi distressz.
A kutatók a kérdőívek eredményeit a dán országos egészségügyi nyilvántartások adataival is összevetették, így a résztvevők laboreredményeiről, gyógyszerszedéséről és mentális egészségi állapotáról is információkat szereztek.
Az elhízás és a mentális problémák is összefügghetnek a falászavarral
Az elemzés szerint a vizsgált felnőttek mintegy 6 százalékánál jelentkeztek falászavarra utaló tünetek. Közülük 72-en a valószínűsíthető falászavar, további 76-an pedig a szubklinikai csoportba kerültek.
Fotó: magnific
A tünetek a súlyos elhízással élők körében több mint tizenegyszer gyakrabban fordultak elő, mint a normál testsúlyúaknál. A nőknél 54 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkeztek falászavarra utaló tünetek, mint a férfiaknál.
Az érintettek alacsonyabb pontszámot értek el az érzelmi jóllétet mérő mutatóban, emellett körükben gyakoribb volt a depresszió és a szorongás, valamint az antidepresszánsok alkalmazása.
A kutatók szerint a cukorbetegség és a falászavar közötti kapcsolat további vizsgálatokat igényel. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az orvosoknak és a betegeknek egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a falászavar tüneteinek felismerésére. A jövőbeli kutatások segíthetnek annak meghatározásában, hogyan lehetne a tünetek szűrését a cukorbetegek rendszeres ellátásának részévé tenni.
