Egy új kutatás szerint a kaptár természetes védekezőképessége szorosan összefügg a környező ökoszisztéma állapotával. Ehhez az élőhelyek védelme kulcsfontosságú – hívja fel a figyelmet a Phys.org.

A kaptárban lévő anyagok együtt biztosítják a védelmet

A méhkaptár különböző anyagai – a méhviasz, a méz, a virágpor és a növényekről gyűjtött, ragacsos propolisz – nem véletlenszerűen helyezkednek el, hanem egymást kiegészítve biztosítják a kolónia védelmét. Elhelyezkedésük, valamint sajátos antimikrobiális és kémiai tulajdonságaik együttesen segítenek távol tartani a kórokozókat, miközben elősegítik a hasznos baktériumok és gombák jelenlétét.

A rendszer működése az emberi immunrendszeréhez hasonlítható, amely szintén segít szabályozni a szervezetünkben élő hasznos és káros mikroorganizmusok arányát, például a bélrendszerben.

A méhek ugyanis csak megfelelő alapanyagokból képesek erős védelmet létrehozni. Az őshonos növényzettel borított területekhez vagy mezőgazdasági földekhez közelebb elhelyezkedő kaptárakban eltérő kémiai védekezőmechanizmusokat mutattak ki, ami a környező ökoszisztéma közvetlen hatására utal.

„A kaptár nem csupán a méhek otthona, hanem munkahelyük, éttermük és kórházuk is. Most már az immunrendszert is felvehetjük a felsorolásba” – mondta Kenya Fernandes, a kutatás vezetője.

A kutatók korábban is ismerték a méz, a méhviasz és a propolisz önálló antimikrobiális tulajdonságait. Az azonban meglepte őket, hogy ezek az anyagok a kaptáron belül szervezetten helyezkednek el, és együtt védik a petéket, a lárvákat, valamint a méhek által elfogyasztott, erjesztett virágport.

Többszintű védelem óvja a kaptár központját

Az ISME Communications folyóiratban közölt tanulmányhoz a kutatók 24 méhcsaládból gyűjtöttek méz-, virágpor-, méhviasz- és propoliszmintákat az ausztráliai Új-Dél-Walesben, a Tocal Főiskola öt méhészetében. Elemezték az anyagok kémiai összetételét és antimikrobiális tulajdonságait. Emellett a méhek testéből, váladékaiból és bélrendszeréből származó mintákat is vizsgálták, hogy feltérképezzék az ott élő mikroorganizmusokat.

A kaptár viaszsejtjei tárolóhelyként szolgálnak, a természetes védelem pedig rétegesen épül fel. A legerősebb védekezőhatást a külvilágnak kitett területeken mutatták ki. Az innen származó méz különösen hatékonyan gátolta a mikroorganizmusok szaporodását, akárcsak a rések és repedések lezárására használt propolisz.