„A kaptár központja felé haladva a védelem egyre célzottabbá válik. A viaszsejtek, a tárolt virágpor és maguk a méhek is segítenek kiszűrni a káros baktériumokat és gombákat, miközben támogatják a hasznos fajok jelenlétét” – magyarázta Fernandes.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a kaptár anyagaiban élő baktériumok és gombák jelentős része feltehetően a virágok nektárjából származik. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a méhek táplálkozási környezete a kaptár mikrobiális közösségeire is hatással van.
A természetes védelem a baktériumokkal szemben erősebbnek bizonyult, mint a gombák ellen. A kutatók szerint ez a rendelkezésre álló erőforrások elosztásával függhet össze. A méhcsaládok elsősorban a legsúlyosabb fenyegetést jelentő bakteriális betegségek ellen védekeznek. Ilyen például a nyúlós költésrothadás, amely a méhlárvák erősen fertőző, gyakran a teljes méhcsalád pusztulásához vezető betegsége. Ez a betegség sok országban, köztük Magyarországon is bejelentésköteles, a terjedés megakadályozásához az érintett családot meg kell semmisíteni.
Az élőhelyek pusztulása a méhek védekezőképességét is gyengítheti
A kutatás társszerzője, Elizabeth Frost, az új-dél-walesi mezőgazdasági és regionális fejlesztési minisztérium (DPIRD) méhészeti szakértője szerint az eredmények azt mutatják, hogy az egészséges méhcsaládok fennmaradása az egészséges ökoszisztémáktól is függ.
Ezért különösen fontos a változatos, virágzó növényzet megőrzése, amely megfelelő táplálékforrást biztosít, és hozzájárulhat a betegségekkel szembeni ellenálló képesség fenntartásához.
Fotó: David Clode, Pixabay
A méhpopulációkat közvetlenül veszélyeztető tényezők – például a Varroa-atka – mellett a közvetett hatásokra is figyelni kell. Az élőhelyek zsugorodása és a növényfajok sokféleségének csökkenése ugyanis további kedvezőtlen folyamatokat indíthat el.
A vizsgálat az európai mézelő méhre összpontosított, Fernandes azonban a jövőben az ausztrál őshonos fullánk nélküli méhfajokat is tanulmányozná. Ezek szintén társas életmódot folytatnak, és nagy kolóniákat alkotnak. A kutató arra is kíváncsi, hogy a hangyák és a termeszek hasonlóan összetett fészkeiben szintén kialakult-e a kaptáréhoz hasonló, természetes védekezőrendszer.
