Az előző kormány tavaly március 17-én vezette be az árrésstopot, amely a meghatározott élelmiszerek kiskereskedelmi árrését legfeljebb 10 százalékban korlátozta. Ezt arra hivatkozva tette, hogy 2025 elején ismét felgyorsult az élelmiszer-drágulás Magyarországon. Ezután az élelmiszer-infláció fokozatosan mérséklődött. Szeptemberben az éves áremelkedés 4,7 százalékra csökkent, decemberben pedig már csak 2,6 százalékot tett ki.
Negatív tartományban
A lassulás 2026-ban is folytatódott: márciusban az élelmiszerek ára éves összevetésben már nem emelkedett, szeptemberben pedig 1,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerár-index még nagyobb, 4,6 százalékos csökkenést mutatott. Ez utóbbi különbség arra is rámutat, hogy a vendéglátás áralakulása érdemben befolyásolja a teljes élelmiszerár-indexet.

Az intézkedés alá vont termékeknél még látványosabb változás következett be. A KSH Magyarország, 2025 című kiadványa szerint
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke szerint az árrésstop által érintett élelmiszer-kategóriák éves árindexe már 2025 áprilisában 2,7 százalékra mérséklődött, novembertől pedig negatív értékeket mutatott. Elmondása szerint 2026 nyarán a csökkenés megközelítette az 5 százalékot.
Ezek az adatok nem azonosak a teljes élelmiszerár-indexszel: az érintett termékkörök ármozgását mutatják, és nem tartalmazzák a szeszes italok, a dohánytermékek és a vendéglátás adatait. A KSH 2026. szeptemberi adatai szerint a tej ára 8,1, a sajté 10,2, a tojásé 5,4, a sertéshúsé 11 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Romló jövedelmezőség
A kereskedők a korlátozás miatt kieső árrésük egy részét más termékeknél, illetve a beszállítókkal folytatott tárgyalásokon próbálták kompenzálni. A FÉSZ elnöke úgy látja, ez a hazai élelmiszer-feldolgozók jövedelmezőségét is rontotta, miközben az importverseny erősödése további nyomást gyakorolt a magyar gyártókra.
A kormány bejelentése szerint az árrésstopot 2027-ben kivezetik, a pontos időpont és az ütemezés azonban egyelőre nem ismert. A csökkenő élelmiszerár-indexek fényében a korlátozás fenntartásának indokoltsága egyre inkább kérdéses. A kivezetés ugyanakkor nem jelenti automatikusan az árak jelentős emelkedését: a további változásokat a kereskedők döntései, a beszállítói árak és a piaci verseny együttesen alakítják majd.



