Nemes Imre, a Nébih elnöke a hivatal előtt álló kihívásokat elevenítette fel. Az állatjárványok közül változatlanul küzdünk az afrikai sertéspestis ellen, ismét megjelent Magyarországon a baromfipestis, ami ellen most a vakcinázástól várunk eredményt. A madárinfluenza pedig szinte megágyazott nálunk, az elmúlt 5 esztendőben folyamatosan küzdünk ellene, s a preventív védelem rendkívül drága. A növényvédelem területén a tölgy károsítói, a szőlő aranyszínű sárgasága és a búza egynémely betegsége okoz fejtörést számunkra.

Élelmiszerbiztonság mindenekelőtt
A Nébih az ellenőrző vizsgálatai során 10 kereskedelmi láncot, 60 üzletet vizsgált, abban 18-20 termékkategóriát kiemelten is górcső alá helyezett, s összességében évente 30-40 ezer vizsgálattal járul hozzá, hogy a hazai élelmiszerbiztonság ne szenvedjen csorbát.
Megkülönböztetett figyelem övezte Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elnöke előadását, érdemes egynémely fölvetésén mélyebben is elgondolkoznunk.
Nem beszélve arról, amit talán forintosítani sem egyszerű, hogy mi történik akkor, amikor egy-egy élelmiszerben elveszik a fogyasztók bizalma. A vizsgálódásaink, az adatfelvétel során nem lehetünk nagyvonalúak, igenis oda kell figyelnünk minden részletre.
Menet közben az élelmiszerbiztonság témakörében egy rögtönzött kerekasztal-beszélgetést tartottak. Egyetértettek, hogy az élelmiszerbiztonság az ún. belépési küszöb. A gyártás során felvetődő élelmiszerbiztonsági költségek legyenek bár elég súlyosak, a valóságban eltörpülnek a termékvisszahívás költségei, vagy a bizalomvesztés következményei mellett. A digitalizációt követően immár a mesterséges intelligencia térhódítása az élelmiszeriparban is megkerülhetetlen, s az egyik leghatásosabb felhasználási területe az élelmiszer-csomagolás és logisztika lehet.
Több mint 40 éves adatgyűjtés
A Debreceni Egyetemen 43 évvel ezelőtt indította útjára a tartamkísérleteket és mindig az adott év tavasztól őszig terjedő tenyészidőszakának adatai alapján dolgoznak, tudtuk meg Nagy János professzor emeritustól. Igaz, az elején még csupán a havi csapadékmérésre, illetve a hőmérsékleti adatok regisztrációjára volt lehetőségük, az elmúlt 10 évben már áttértek a heti adatgyűjtésre és feldolgozásra.


